2016. június 29., szerda

"Nem szabad, hogy elfelejtsék kimondani: szerelem."

Boldog 2,5 évet magamnak ♥ Haha. No. -.-
Ma lettünk volna 2,5 évesek Lacival. Egész nap vártam, hogy eszébe jusson. 2 napja direkt megkérdeztem, hogy ma azért össze tudnánk-e futni, de természetesen nem esett le neki. "Nem ígérhetek semmit."-ezt mondta. Mondjuk nem is ígért semmit.
Biztos csak nekem fontos ez az egész, csak én vártam , mint egy kisgyerek. Nem akartam sokat, ajándékot se, csak hogy ezt a mai napot együtt töltsük vagy kapjak egy szép üzenetet, mint régen. De már semmi nem olyan, mint régen. Elkopnak a dolgok, de én ezt nem akarom. Nekem 20 év múlva is eszembe lesz, de eddig neki is eszében volt.
Biztos nem vagyok már olyan érdekes és szép barátnő, mint régen, de ha elvileg szeret, akkor annyira igazán az eszébe lehettem volna. Jó, pasiból van, de eddig mindig képes volt annyira, hogy legalább azt írja, hogy boldog xy időt....
Ráadásul mama is ma lenne 79 éves és alapból ilyenkor szomorú is vagyok, hogy ő nem lehet itt, de eddig mindig nyugtatott egy kicsit az, hogy legalább Laci itt van nekem és szeret.
Hát ma már ez sem jutott ki nekem, szóval elég "jó" hangulatban telt a napom. Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer majd így elfelejt. Mindig azt hittem, hogy mi mindig tökéletes pár leszünk, de ez egyre inkább csak egy gyerekes álom marad...
Nem érzem azt, hogy ezt túl reagálom, mert ha már ezek sem fontosak és nem ünnepeljük, akkor mindent megölnek a szürke hétköznapok és akkor mi marad?
Talán rossz és unalmas barátnő voltam, nem tudom. De most határozottan nem vagyok boldog, habár elvileg annak kellene lennem. Elvileg a pontjaim alapján bent vagyok az egyetemen, elvileg ma ünnepelni kellett volna, vagy csak egy kicsit örülni magunknak és örülnöm a sikeremnek.
*bőgőszünetet tart*
És én hülye még a múlt hónapban eldöntöttem, hogy tortát fogok sütni Lacinak, mert pénzem az nincs. Hát megint nem kellett ilyesmivel fáradnom és már nem is fogok.
Elegem van mindenből és mindenkiből. Az lenne most a legjobb, ha elhúznék valahova a francba és vissza se jönnék csak jóóóó hosszúúúúú idő után. -.- Úgy se hiányoznék senkinek, lehet azt is elfelejtenék, hogy élek. Jó úton haladok efelé, pedig nem hiszem, hogy megérdemlem... De ezek szerint mégis.

Na megyek.

Sziasztok.

2016. június 28., kedd

Felvételi pipa

Halihó!

Ma felvételiztem a Nyíregyházi Egyetemre és gondoltam beszámolok róla. Rajz- és infó tanári szakra adtam be a jelentkezésem, így azt is csinálhatom amit imádok, de lesz egy biztos szakma is a kezemben.
Tőlünk Nyíregyháza kb. 40 km-re van, úgyhogy egy óra alatt simán meg lehet járni, de anya azt mondta, hogy induljunk egy órával hamarabb, ki tudja... És milyen jól tettük! Csinálták az utat, így az egy órás út több mint másfél lett. Idegesek is voltunk, hogy nem érünk be 9-re, de szerencsére fél 9-kor már ott voltunk. Nem volt nehéz megtalálni a dolgokat, anya is idejárt, bár akkor még csak főiskola volt.

Kicsit fura volt, hogy mennyire kevesen voltunk és a tanárok késtek is, így 20 perc csúszással kezdtünk. A weboldalon az szerepelt, hogy akt lesz, utána egy tervezési feladat és végül a portfóliónk prezentálása. De az akt szerencsére elmaradt, így egy tervezős feladatot kaptunk, ami logó mimikri névre hallgatott.
A lényege az volt, hogy a monogramunkat úgy kell elhelyezni egy adott tájban, hogy az

beleolvadjon, de látszódjon is . Én egy rajz eszközökkel teli asztalt rajzoltam és a D betűt 2 db ceruzából és 1 ecsetből raktam ki. A K-t pedig egy ceruzából az egyik szárát elfolyatott festékből és a másik szárát radírból építettem fel. E köré a  monogram köré épült a többi dolog. Rajzoltam rá még ecseteket, festékes flakont,amiből kifolyt a festék, hegyezőt, hegyezéket és egy akvarell készletet.
Lényegében mindazt, ami előttem volt az asztalon. A/3-as méretben kellett dolgozni és akvarellel festettem ki.
Aranyosak voltak és a 45 perc helyett egy órát dolgozhattunk rajta. Mondjuk én egészen hamar készen lettem. Egy srác ült velem szembe, mert ugyan azt a padot néztük ki magunknak és ott maradtunk. xD  Elfértünk végül is. Akkor még nem beszéltünk egymással.
Mivel én lettem kész a leghamarabb, így már vihettem is a félig száradt képemet és a mappámat. A felvételiztető tanárok nagyon aranyosak és szimpatikusak voltak. Az egyik úgy nézett ki, mint a grafika tanárom, akit imádtam és nem csak úgy nézett ki, de hasonlított a jellemük is. Szóval egyáltalán nem izgultam.
Mutogatni kellett a rajzaimat és szerintem eléggé tetszett nekik. Az akvarelljeim és a linóm nagyon bejött nekik, az ott készített munkámat is megdicsérték. :) Ismerték Attila bácsit és Kővárit is. Jó, Attila bácsi is ott tanult, ez nem meglepő. :)
Ezek után meg kellett várni az eredményt, de ugye addig mindenkit meg kellett várni. Így visszacammogtam az asztalhoz és pakolásztam meg ilyesmi. Aztán szóba elegyedtem a szemben ülő sráccal, egészen jó fej volt. Jó volt, hogy nem kellett kussban ülni egy órát, így jobban telt az idő. :)
Aztán megkaptuk az eredményeket és 100/100 pontom lett! :O Hát ezt sosem gondoltam volna :O De a srácnak is, így valószínűleg csoport társak leszünk. ><


Ez az egész 12-ig tartott, utána 14 órától volt az alkalmassági vizsga. Úgyhogy anyuval csellengtünk, ettünk, meg ültünk egyik helyről a másikra.
Aztán eljött az idő, menni kellett. 14-től meg is kezdődött, de ettől jobban féltem,mert semmit nem tudtunk, hogy mi fog történni, miről kell majd beszélni és mit kérnek majd. Egy rövid tájékoztató után vártuk a sorunkat, én a 9. voltam. Több, mint 1,5 óra után kerültem csak sorra. Én már meguntam az életemet is. Meleg volt , nem volt levegő és piszok álmos voltam, mert kb 4 órát ha aludtam, mert tegnap össze vesztük Lacival és még izgultam is. Úgyhogy nagyon ko voltam. Végre sorra kerültem és annyi volt, hogy beszélgettünk, kérdezgettek kicsit és utána egy listából ki kellett választanom azt a 2 dolgot, hogy én miért akarok tanár lenni.Ezután még beszéltünk kicsit és ennyi is volt, kb 10 perc vagy annyi se. Ezután megkaptuk az eredményt, hogy megfeleltünk-e vagy sem. És persze mindenki megfelelt. :D Nagyon boldog voltam. :D Végre mehettünk is haza. A kocsiban is bealudtam és itthon is kidőltem.
Nagyon ki vagyok merülve szellemileg. Rám fog férni a pihenés, hisz nagyon kemény volt ez a 2-3 hónap.
Egyébként nagyon tetszett a suli és a tanárok is szimpik voltak, sőt még a leendő csoport társaim is elég barátságosnak tűntek. Aztán majd meglátjuk. Remélem bejutok. ^^

Amúgy holnap leszünk Lacival 2,5 évesek, de nem hiszem, hogy találkozunk. :/ Na mindegy, ez van.

Ennyi volt mára a beszámolóm, pá! ^^

2016. június 27., hétfő

Lacizós hétvége ♥

Sziasztok, újra itt vagyok :D

Pénteken lecseréltem a designt, ami elég szokatlan lett, hisz világos! :O De kell a változatosság és nyár van! Remélem, hogy ez lesz AZ a nyár, mert hát tavaly is így indítottam, de aztán nem sült el túl jól... :/
Pénteken mentem Lacihoz, de csak késő délután, mert megsültem volna a buszon, ha 2-kor indulok el otthonról. Indulás előtt kitalálta, hogy lesz a Nagyerdőn Szent Iván éji forgatag szerelmeseknek és elnézhetnénk. Némi unszolás után beleegyeztem és elmentem hozzájuk, lecuccoltam és az anyukája bevitt minket a Nagyerdőre.
Még 8 órakor is iszonyat meleg és párás volt a levegő, de azért jó volt az állatkertben sétálgatni. Program az nem sok volt, pedig a neten hogy beígértek fűt és fát...
Az állatkert közepén van egy medence szerűség és abba lehetett egy-egy mécsest tenni és kívánni valamit. Az tök romantikus volt szerintem. :)
A vidámparknál voltak kovácsok és patkót készítettek és volt egy jósda is, de a jós még sehol nem volt. Viszont a sátra körül már kezdett nyüzsgés lenni, így beálltunk a sorba, ahol 2.-ak voltunk. Aztán legnagyobb meglepetésünkre a jós egy rongyokba beöltözött vörös parókás férfi volt. Külső alapján nem ítélünk, így meghallgattuk, hogy miket mond az előttünk lévőnek és inkább tovább álltunk. :'D

Konkrétan ennyi volt a nagy program. Egy furcsa nő hurcolászott egy kecskét pórázon és a sok városi gyerek élvezte, hogy kecske... XD
De én mindezek ellenére is jól szórakoztam, hisz ott volt velem Laci is és akkor már rossz nem lehet. :D Csak hát már 10 óra volt és éhesek voltunk. Úgyhogy elindultunk a Békás-tó felé, ahol vettünk pattogót és főtt kukoricát. Omg mennyire szeretem a főtt kukoricát *-* Felszálltunk a villamosra és bementünk a Mekibe, ahol természetesen családi menüt vettünk, volt benne ajándék is :'D A Super Mario-ból a hercegnőt választottam. :3 Höhö. Még jó, hogy érett vagyok. Nem? :D
Aztán elértük az utolsó, 22:40-es buszt, amin megsültünk, de legalább jól éreztük magunkat. ♥
Jól el is fáradtunk. :)

Másnap filmeztünk, punnyadtunk a hőségben, elkísértük az anyukáját Debbe, kicsit összekaptunk, de kibékültünk és este 10-körül elmentünk az éjjel nappaliba egy kis rácsáért és magunkkal vittük Tomit is. Jól esett az esti séta, hisz már jobb volt a levegő.
Csak egy valamit utálok: az pedig az utak. Laciékhoz egy elég creepy út mentén lehet eljutni. Van egy hosszabb út is, de azt meg nem teszi meg szívesen, mert hosszabb.
A rövidebb út úgy néz ki, hogy bal oldalon dombos, erdős rész, ahol zsidók nyugszanak és ténylegesen látszódnak is a sírok, a jobb oldalon kukorica és búza nő. Persze világítás a fasorba sincs, így remélem érthető miért félek tőle.
Nos, mikor péntek éjszaka odaértünk az utolsó busszal már javában 11 óra elmúlt és mi azon az úton mentünk. Természetesen halálra voltam rémülve és amikor kiértünk a kivilágított, civilizált részre hátra néztem és teljes halál félelmem volt, mert nem volt rajtam szemüveg és csak egy fekete alakot láttam, ami egy nagy kő volt. De én úgy megijedtem tőle, hogy még Laci is megijedt attól, hogy én megrémültem. XD
Másnap is arra mentünk Tomival, de visszafelé már nem tudtak rávenni, hogy ott menjünk. Ezért sétáltunk végül este. xD És halálra rémültek egy macskától, én meg nem is figyeltem. Chh...
Aznap este még kint ültünk egy darabig, mert olyan jó levegő volt. Ettük a kis bevásárolt rágcsánkat és beszélgettünk. Tök jó volt. :3

Ma este 8-ra estem haza, mert meccset néztünk :3 Sajnos kikaptunk, de szerintem nagyon szép eredmény volt ez így is és tényleg büszkék lehetünk a magyar válogatottra.
Igaz, apu azt mondta, hogy nem valószínű, hogy megéli a következő EB-s magyar meccset. :'D De sosem lehet tudni. Minden esetre Király Gábort a szívembe zártam. Tehetséges és nagyon szimpatikus is. Egy igazi sportoló (Y)

Na, ennyi lettem volna mára. Kedden felvételi. Ehh.. szurkoljatok. : 'D

Sayonara! ^^

2016. június 24., péntek

Bankett

Yo minna!

Tegnap megígértem, hogy beszámolok az esti bankettről. Én igazából tökre vártam, hisz ez az utolsó alkalom, hogy így együtt van az osztály. Az 5 éves találkozónkra ki tudja ki fog tudni eljönni, hisz nagyon szét fogunk szóródni az országban, de akár az is lehet, h valaki külföldre megy.
Szóóval beszámoló következik:

A tegnapi bejegyzés után jöttek haza anyuék. Nagyon büszkék  voltak rám a bizi miatt, meg a másik miatt is, hisz a sulisat is kikaptuk. 4,8 lett az átlagom, matekból és persze bioszból csak 4-es lettem. De kaptam 3 dicséretet, szóval megvolt az örömködés és a sírás része is. A legrosszabb az,hogy pont az nincs itt velünk, aki a legjobban örülne neki anyuék mellett. A másik nagyanyám meg le se tojja, hogy megvan-e az érettségim. Azt hiszem nem az én tisztem őt felhívni, hogy hahóóó, tudom, hogy nem érdekel, de egyébként leérettségizett a legnagyobb unokátok.. -.-
Naa mid1, ez csak egy kitérő volt.

Aztán vacsiztam egy keveset, anyu befonta a hajamat, ami egyébként az évek során akkorára nőtt, hogy leér a derekamig. Ami nem látszik teljesen, mert göndör, de így van. Emlékszem, amikor 5 éve elkezdtem ezt a blogot a vállam alá ért valameddig. xD
Aztán elkészültem, gyors és viszonylag meleg tűrő smink és indulás. :)
Mire eljutottam a buszmegállóig addig megolvadtam. Szerencse, hogy volt nálam legyező, pedig már este 7:30 volt. ._.
A buszvégen összefutottunk Écivel és Szandival. Vártuk volna még Gabit meg Faragót, de későn indultak el és azt mondták, hogy menjünk.
40 perces séta után megtaláltuk a Calico nevezetű éttermet és a pincér fel is kísért minket az emeletre. Szép hely volt, igényes és tetszett a berendezése. Csak egy baj volt: az egyik klíma berendezés elromlott, így csak 1 működött. Ami kb 40 embernek édes kevés volt. Folyt rólunk a víz, de szerencsére a legyezőm engem megmentett.
Beszélgettünk egy kicsit és hozták is a kaját. 2 fős tálakat lehetett rendelni, mi Écivel ettünk egyet.
Odahívtuk Attila bácsit is és tök jó hangulatban telt a vacsora. Sok mindenről beszélgettünk. Egyébként Floval, Écivel, Renivel és Fannival ültünk egy asztalnál. Gotha végül nem jött :(
A vacsoráig nem volt zavaró, hogy mindenki klikkesedett, mert azt hittük, hogy utána vegyülés lesz, de nem így volt. A tanárok külön ültek és most hogy menjek oda 5-6 tanárhoz, hogy halihóó, beszéljünk már egy kicsit... ._.

A többiek se nagyon álltak velünk szóba. Odaültünk Petráékhoz, de csak a szájukat húzgálták ránk. Úgyhogy el is jöttünk onnan.
Közben majd' szomjan haltam, mert egy 3 dl-es limonádé 480 Ft-ba került. Így is muszáj voltam 2-t venni, mert nagyon meleg volt és borzasztó szomjas voltam, de utána elfogyott és nem akartam több pénzt kiadni italra. Úgyhogy már a fejem is fájt a szomjúságtól.

Megbeszéltük Écivel, hogy ha nem lesz annyira jó, akkor a 22:40-es busszal elmegyünk és elkísérjük
egymást a buszvégre. 22:10-körül el is indultunk, ami elég későn volt, tekintve, hogy 40 perces az út, de hát ha sietünk elérjük. Mentünk egy darabig, aztán közölte velem, hogy van neki egy közeli megállója ő itt most felszáll. Hát...kösz. ._. A buszt már miatta lekéstem és 10 órakor tuti nem fogok egyedül átmenni a városon.
Úgyhogy visszasétáltam az étterembe, ahol már alig voltak, mert az osztály nagy része elindult inni egy másik helyre. ._.
Még beszélgettem ott egy darabig Renivel, a 2 Szandival meg Tibivel, de utána mindenki szépen elszivárgott és csak 3-an maradtunk.

Úgyhogy az apataxihoz folyamodtam, mert buszom az már sehol és senkivel nem tudtam volna elmenni a buszvégre. Kb. éjfél előtt értünk haza és hoztam haza egy kis kaját. Anyuék meg neki ültek és megették. xDD

Nem volt felhőtlen a hangulatom, nagyon nem így képzeltem el a tegnap estét. Hatalmas csalódás volt, de jobban belegondolva a 12.C nem hazudtolta meg magát... ._.

Hát, ennyi mára.
Végre 5 nap után ma láthatom Lacit. :3 ._.

Na sziasztok! (bocsi, kicsit hosszú bejegyzés lett xD)

2016. június 23., csütörtök

Hivatalosan is megértem! :O

Hali!

Ma végre megkaptuk az érettségi bizit, de azért az ofő még így utoljára is alakított egyet. Az elnök azt mondta, hogy csak 1-re kell bemenni, de a drága ofő tegnap kiírta, hogy délre mindenképp legyünk ott, úgy is hamar végeznek... Ahhaa... 1 után engedtek be minket a terembe -.-
Mondjuk én elbeszélgettem a többiekkel, csak ugye a buszozás a legmelegebbe nem túl kellemes, főleg ünneplő ruhában. -.- Mika Petivel is jót beszélgettünk. 11-re egészen megkedveltem. xD
Szóóval több, mint 1 óra várakozás után bemehettünk a bizottság elé, ahol megvolt a hivatalos szónoklat az életről, az eredményeinkről ésatöbbi.
Utána mindenkit egyesével kihívtak és felolvasták az eredményét. Megkaptam a bizit, az érettségit és egy csudááás Alaptörvény könyvet. :')
Ofő kedvenceit kiemelték, de németből Homolyáné nekem is adott dicséretet (♥). Csak ugye az volt fura, h mennyire el volt tőlünk ájulva első nap magyarból. Szandi is nagyon szépen felelt és az ő nevét sehova nem mondták, ami szerintem piszkosul igazságtalan. :<
Na, mind1, a lényeg, hogy végre megkaptam az érettségim :D

Mivel ez az én blogom és úgy se nagyon olvassa senki, ezért leírom az eredményeim, mert most boldog vagyok és miért ne? :D :D
Magyar 89% (5)
Matek 48% (3)
Töri 80% (5)
Német 88% (höhö..német és 88 XDDD) (5)
Rajz 84% (5)

Úgyhogy este meg is ünnepeljük a jó eredményt, mert szerintem az osztály nagyon szépen teljesített és tök büszke vagyok rájuk.:)
8-tól lesz a bankettünk és  még koccintani akarok Attila bácsival és Homolyánéval, mert velük nem tudtam és ők a kedvenc tanáraim. :3
Mert ugye a bizi osztás után volt koccintás pezsgővel és tök aranyosak voltak, mert gondoltak ránk is és mi Süsüt ittunk XDD

Az igazgató nagyon cuki volt, kihangsúlyozta , h mi örökké Megyósok leszünk és bármikor visszajöhetünk, sőt még az igazgató helyettes is mondta :) Én élni fogok ezzel a lehetőséggel és vissza akarok jönni ide tanítani. ^o^

Szóóval este buli, már tökre várom *-*

Holnap beszámolok róla.

Addig is sziasztok :)

U.i.: Thug lettem :D xDDDD

2016. június 22., szerda

Pár frissítés és egyéb dolgok

Hoho!

Milyen kis izgi. Ez a 290. bejegyzés! :O Elég durva azért xD
Kicsit frissítettem a blog tartalmát, mert el volt már hanyagolva szegény és most van időm foglalkozni vele. Design csere is kéne, de tökre tetszik ez a dizi, szóval még egy kicsit marad. :D

A frissítések:
♦Új menüpont: Top listáim
♦Bővítettem a Barátaim menüt
♦Kitettem a 2016-os rajzaimat a Rajzok menübe(ideje volt xD)
♦Új a Rólam menüpont. 5 éve írtam az elsőt, azóta rengeteget változtam és ezért úgy gondoltam, hogy meg kell már újítani . ^^
♦Lett egy pár új cserém is. :)

Igen, elég sok most a friss, aminek örülök. Hisz 4-5 év elteltével is szeretnék még alakítani a blogon.

Jó túl lenni az érettségin, de még a felvételi hátra van. Ami rajzból, művtöriből és elvileg pszichológiai tesztből fog állni. Érdekes lesz minden esetre.. xD

Végre megjött a nemzetközi nyelv vizsga oklevelem is. Nagyon kis modern, egy kártyát kaptam hozzá, ami igazolja, hogy B2-es ÖSD-t végeztem. Tök jó. ><

Tegnap megnéztem az Inu x Boku SS animét, amit elkezdtem én pár éve, de akkor az első rész után
rosszul lettem tőle és abba is hagytam. Most ráfanyalodtam és egészen tetszett. Az elején volt pár hányós rész, amikor Miketsukami bőgött meg nyáladzott. De a végére egész érdekes kis sztorit kerítettek neki. :) Szóval 7/10.
Azt hiszem az elkövetkezendőkben rengeteg időm lesz animézni és mangát olvasni, mert Lacival nem nagyon tudunk találkozni. Egyikőnknek sincs pénze, így a busz miatt ugrott az egész. Meg elég pipa is vagyok rá, mert nap közben nem nagyon beszélünk és este, amikor feljön Facere, akkor is tojik a fejemre. Jó, nem tudok sok újjal szolgálni, de azért tegnap kicsit sok volt, hogy fel se tűnt neki, h elmentem fürödni, mert 20 percenként odalökött nekem 1-2 szót. ._. Tudom, a játékok 1000x jobbak és izgalmasabbak nálam, de azért mégis csak a barátnője vagyok. :'D
Úgyhogy megint így állunk. Ez a nyár se indul sokkal jobban, mint a tavalyi.

A legrosszabb mégis az, hogy a barátaimmal se tudok találkozni, mert arra sincs pénzem. xD Hiába kerestem az egyik rajzommal, abból gyógyszert vettem és a holnapi bankettet kell belőle kifizetnem.
Úgyhogy 2-3 napos meló eredménye el is úszott a süllyesztőbe.
Most van 4 db megrendelésem, amivel szintén egész jó kis pénzt keresnék (bár a festéssel és rajzzal töltött órák számát nem merném megszámolni, mert akkor valószínűleg rosszul lennék, hogy milyen keveset kérek érte. De csak így veszik meg .. :'D) de majd szép lassan elkészülgetnek.
Ezt a 2 képet csináltam mostanában rendelésre:
 



Ha esetleg valakit érdekelne, itt lehet tőlem rendelni: katt-->

Megint egy negatív bejegyzés lett belőle. xD Magyar vagyok, nem tehetek róla :'D
Szerintem a nyáron lesz időm blogolni, szóval tuti láttok még a közeljövőben.

Báááj!

2016. június 20., hétfő

Kérdezz-felelünk videónk :) ♥

Sziasztok!

Lacival még szombaton készítettük ezt a kis videót a Retard Művek Facebool oldalán feltett kérdésekre.



Laci csatornáján: https://www.youtube.com/watch?v=3I4byf37iNk

Páá :)

A szóbelin túl, ahol a kurta farkú kismalac túr :D

Sziasztok!

Végre ezen is túl vagyok :D Na, de kezdjük az elejéről. :)
Pénteken egész nap csak irodalom tételeket tanultam és át is vettem 16-ot. Szóval szombat reggel korán keltem és megtanultam még a maradék 4-et. Aztán töriztem egy kicsit és indultam Laciék. Mert eldöntöttem, hogy akkor is találkozni fogok vele, nem megy rá az érettségire mindenem. Ha már az egészségem és az idegrendszerem egy kicsit megsínylette, de a kapcsolatom nem fogja. :)
A buszon is végig tanultam és miután felvettük a kérdezz-felelünk videónkat és Laci elkezdte a vágást, akkor is  tanultam mellette az ágyon. Elvittem 10 töri tételt és meg is tanultam őket. Büszke voltam magamra, hisz tudtam egyeztetni a szerelmet a sulival.
Aztán vasárnap hazajöttem és 5-től este negyed 11-ig még nyomattam a törti, a nyelvtant és a németet.
Úgy indultam el, hogy óóó, nem lesz gond, hisz ami kevésbé maradt meg az este azt úgy is át tudom olvasni. :D Lóbrét!  Az első 5 ember között voltam, akiket beültettek a bizottság elé felkészülni.
Némettel kezdtünk és én voltam a harmadik. A tanárnő először általános dolgokkal kezdte pl. mivel jöttem ma suliba, hánykor keltem, hogy vagyok, mik a terveim az érettségi után stb. Utána húzni kellett egy számot, ami egy szituációt jelölt. Fel kellett hívnom egy hirdetést, hogy zene órákat szeretnék venni. Az jól ment.
Utána kaptam 2 db tételt és választhattam közülük. Én a Das Wettert, azaz az időjárást választottam. Kicsit besegített a tanárnő is, de nem éreztem annyira jónak. Mégis, amikor ment kifele és én már egy másik tételt dolgoztam ki, akkor megsimította a vállam és mondta, hogy ügyes voltam. Ez jól esett, aranyos volt. :)

Ezek után egyből ki kellett húzni az irodalom és nyelvtan tételeket. Petőfi-A helység kalapácsát és a magyar nyelv 4 nagy korszakát húztam. Megörültem nekik, mert mind a kettőt tudtam. Erre tényleg 30 percem volt, mert ugye nem sokan voltak előttem, de kész lettem időben. Szépen elmondtam az irodalmat és a nyelvtant is és az ofő nem is kérdezett semmit. Megdicsért és már húzhattam is a törit.

Az USA kialakulását és a függetlenségi háborút húztam. Óriásimegagigaterra nagy segítség volt a 2 oldalas!!! forrás, amit kaptunk hozzá. Minden ott volt, csak szépen le kellett vonni a következtetéseket és pár új gondolattal kiegészíteni. A feleletre várnom kellett egy darabig, mert
előttem még gyorsan rajzból is leérettségiztettek pár embert.
Végre sorra kerültem töriből is. Elmondtam, kicsit belekérdezett, nagyjából jól válaszoltam és már jöhetett is az utolsó: a rajz.

Itt csak annyi volt a feladat, hogy be kellett mutatni a 8 db rajzot, amit előzetesen beadtunk egy mappába. A technikáról, az elkészítéséről kellett beszélni. Ez nem okozott nagy nehézséget.

És ennyi volt. 8-tól 11-ig voltam bent. Átestem rajta, érett lettem. Bár papíron csak csütörtöktől vagyok érett, addig még érlelődök egy kicsit a napon. :D
Nagyon boldog vagyok, hogy nem hiába gürcöltem 12 évig a tanulással, mert szerintem nem lett rossz és megérte. :)
Már csak az eredményt várom kíváncsian. ^^

Persze még nincs vége a megpróbáltatásoknak, 28-án lesz az egyetemi felvételim és az alkalmassági vizsgám is. (Y) Szép halál xD

Nos, addig is pá! Még jelentkezem. C:

2016. június 16., csütörtök

Egy kis ez-az

Sziasztok!

Már egy ideje nem volt bejegyzés, mert nagyon sokat rajzolok mostanában, így az időm nagy részét ez veszi el. Tudom, 20-án szóbelizek és még csak most kezdtem el rá készülni, de ezen semmi meglepő nincs. Mindig az utolsó pillanatra hagyok mindent. xD
Azt hiszem rajzilag egyre jobban haladok. Most volt egy számomra komolyabb megrendelésem, amiből akár  még több is lehet, de egyelőre erről csak ennyit merek elárulni. Eddig ha valaminek örültem, akkor tuti nem lett belőle semmi, szóval most inkább csak csendben reménykedem. xD

A Retard Művek is elég durván halad, már majdnem 2300 lájkolóm van. Persze megkaptam már, hogy "lájkvadász" vagyok, de őszintén... aki feltesz vmit erre az oldalra, az lájkvadász, hisz ez a közösség nagyrészt erről szól. :'D De jó magyar szokás szerint bele kell abba rúgni, aki egy kicsit sikeresebb a többinél, vagy próbálkozik. :'D De már kezdem megszokni, hogy mindenki rosszat akar és tele vannak a rajzos csoportok megmondó emberekkel... ._.
Egyébként van egy új blogom is(Retard Művek blog), ahol komolyabban foglalkozom a rajzaimmal, mert ugye ez a blog átment teljesen személyesbe, amit nem bánok. Persze attól még itt is lesznek rajzok feltéve, mert az is én vagyok. ^^

Szóval a rengeteg rajzolás volt az egyik oka, hogy mostanában nem jelentkeztem. A másik az, hogy nem igazán vagyok jól lelkileg és nem volt kedvem írni. Ez most valamiért annyira mély, hogy írni se akartam róla. Szóval inkább a munkába menekültem és rajzoltam, amennyit csak tudtam.
Azért a szóbeli súlyát is érzem a vállamon és a töritől nagyon félek. Folyton visszatérő rémálmom az, hogy ott vagyok és nem vittem atlaszt és olyan tételt húzok, amiről még életemben nem hallottam. (egyébként atlaszt nem is kell vinni xD)

Anyuékkal is úgy összevesztünk, hogy szerintem ilyen durva veszekedésünk még soha nem volt. Azóta ugyan beszélünk, de na...
Persze, én is mondtam durva dolgokat és van, amit megbántam, de bocsánatot se tudtam kérni. És
felőlük is érzem ezt a "mégnemokéminden" dolgot...
Ez egy nagyon hülye helyzet. Duplán rosszul érzem magam és tényleg nem tudok rá megoldást. :/
Nem tudom most mi lett velem, de úgy érzem akármit teszek, végül falba ütközöm.
Próbálok változtatni magamon és igyekszem olyan dolgokat is megtenni, amiket eddig nem csináltam, de az eredmény valahogy még sem az, mint amire számítok. És nem tudom, hogy hol vagy mikor rontottam el és hogy mit... Szóval elég tanácstalan vagyok.

És mostanában mama is egyre jobban hiányzik. Volt egy kis idő, mikor úgy éreztem enyhül a fájdalom és a hiánya, de most megint olyan dolgok előtt állok, amikor jól esne a feltétel nélküli szeretete és az a fajta törődés, amit csak egy igazi nagymama adhat meg. Mert hiába él még a másik, azt inkább mondanám seprűnyargalónak, mint nagymamának... Felőle aztán fel is fordulhatnék, csak a frizurája legyen rendbe...

Azt hiszem ennyi elég is lesz mára, talán többet is írtam le, mint amennyit akartam.

Pá!