2014. december 19., péntek

Sok..

Hosszú depizés következik, csak szólok.
Nem hiszem, hogy bárkit is érdekelne már ez a blog. Egy ideje kevés bejegyzés van és azok is elég depresszívek, de nem tudok mihez kezdeni.
Ma este megint nagyon mély ponton vagyok. Mikor egy kicsit úgy érzem, hogy most jobban vagyok jön valami és még mélyebbre taszít. Persze nem akarom az állandó nyafogásommal terhelni a szeretteimet, úgyhogy próbálok erősnek mutatkozni és nem rájuk zúdítani mindent, de kicsit nehéz ezt a sok mindent nem magamban tartani.
A rajz se megy, egy csődtömeg vagyok benne. Leülök és semmi. Csak bámulom az üres lapot, pedig a megrendelések és ajándékok kész sincsenek, konkrétan mindent megvettem, de annyi volt. Az egyik megrendelésem olyan pocsékul sikerült, hogy egy ideig gondolkoztam azon, hogy nekem való-e ez az egész pálya. De nem szabad egy kudarc után abbahagynom. De nem hogy a rajz, még a suli se megy. Sosem volt még 4,7 az átlagom. :( Pedig megesküdtem magamnak és mamának, hogy nem rontok le, de hiába tanulok, egyszerűen nem tudok teljesíteni.
Pedig igyekszem... annyira. Mindenben. Próbálom nem sajnálni magam, de ma már túl sok minden. És kell egy hely, vagy valami ahol kiadhatom ezt magamból. Rajzolni nem tudok, bőgni senki vállán nem akarok, mert az csak egy plusz teher, úgyhogy szegény blogomon vezetem le a feszkót.
Holnap már jobb lesz, csak hát... emésztési időszak következik ismét. Lehet csak én veszem fel a dolgokat nagyon, de nem tudom pozitívan gondolkodni erről.. Nem megy.
Nagyon friss ez a seb, nemrég volt egy hónapja... És valahogy mindig felszakad, vagy még mélyebb lesz, esetleg valaki valamivel bele is nyúl és csak vájkál benne tovább...

Bocsi emberek. De jól esett ezt leírni. Most így könnyebb. :)

2014. december 10., szerda

Egy éve...

Pontosan ma egy éve, hogy Laci egy Facebookos anime oldal adminjaként kiírt valamit, amihez én hozzászóltam. Egyből bejelölt és elkezdtünk beszélgetni. Valahogy már akkor éreztem, hogy ebből valami lehet... Lett is :) Dec. 29-én lesz a napja annak, hogy egy éve együtt vagyunk. Annyira gyorsan elszállt ez az egy év vele. És közben nagyon sokat változtunk mind a ketten.
Nagyon hálás vagyok a sorsnak, hogy összehozott vele. Mindig velem van és bármiben számíthatok rá. És amikor minden rosszra fordul, akkor is ott van és támaszt nyújt. Mert bajban dől el, hogy kire számíthatunk igazán. Rá lehet. Elviseli a mostanában gyakori ok nélküli kirohanásaimat, hirtelen hangulatváltozásaimat és elnézi nekem ezeket. Sajnos megérti ő is min megyek keresztül. :(
Nem is tudom mi lenne velem , ha ő nem lenne. :)

Voltunk Road koncerten. Nagyon élveztem. Kicsit kitomboltam magam. Jól esett csak úgy ordítani, mint egy hülye. :'D Bár azért természetesen ez sem ment zökkenő mentesen, ugyanis Lacinak nem sokkal a koncert előtt műtötték a lábát, mert a körme belenőtt a húsába és nagyon csúnyán begyulladt. Le kellett szedni a fél körmét. :( De végül mégis csak elmentünk és nem bántuk  meg. Végig annyira vigyázott rám. Próbált védeni és tartotta azokat, akik nagyon dulakodni akartak. :) ♥
Igaz, utána 2 napig csengett a fülünk, hangunk se nagyon volt, de megérte :D xD

Amúgy szombaton náluk aludhattam, először. Nagyon jó  volt.:3 Régen aludtam ekkorát. xD
Annyira cuki volt. Képes volt felvenni egy mikulás sapkát és bekapcsolni egy metálos karácsonyi dalt és a csizmámba tenni az ajándékomat. Majd' megzabáltam :D A karácsonyi ajándékom is megkaptam, mert félt, hogy kicsi lesz. xD Egy nagyon menő Sevenfoldos pólót kaptam *-* Imádom *w* És persze jó rám. xD
Én is nagyban űzöm  ajándékbeszerzést és készítést. Kicsit nehezen érem utol magam. A jegyeim is leromlottak, de azért próbálom összekaparni magam. :'D
Szegény Laci most beteg, úgyhogy nem tudunk találkozni és még aggódom is érte. :(
Jájjj... Hátöö... mit mondjak még? :'D
Igazából hosszabb bejegyzést terveztem, de elég szűkszavúra sikeredett. xD Még mindig nem vagyok az igazi. Bocsi emberek. ><
Így utólag is boldog mikut mindenkinek! :D
Pá!

2014. november 17., hétfő

Rajz

Ahoy! Ismét itt vagyok. Nos, egész tűrhető napom volt. A rajz órák jól estek, kicsit elterelték a figyelmemet. Faktról viszont eljöttem, anyu itthon volt. Átbeszélgettük az egész délutánt és már valahogy jobban érzem magam.
Tegnap amúgy neki álltam rajzolni. Próbáltam valahogy kirajzolni a dolgokat, de nem tudtam sötét, szomorú képet alkotni. Csak rajzoltam és közben mamára gondoltam és végül ez a színes madárka, Aoi lett belőle. Mert nem tudok nem szeretettel és örömmel gondolni rá. Már egyáltalán nem kell sírnom és tényleg jobban vagyok. Valahogy érzem, hogy jó helyen van, nyugodt és ha lát, akkor büszkén figyel. :)
Úgyhogy tessék mama, ezt neked csináltam:
Devin: http://fav.me/d86qf5e
Ennyi lenne mára.
Puszipá.

2014. november 16., vasárnap

Mama...

Először nem akartam erről írni, de végül úgy döntöttem, hogy még is írok pár sort.
Ma  hajnalban a számomra egyik legfontosabb embert elvesztettem. De örülök, mert érzem, hogy békében ment el. Persze rég tudtuk már, tegnap meg is álmodtam, de mikor csörrent a telefon hajnalban, arcon csapott a felismerés: mama elment.
Szinte az egész délelőttöt meg még a délután nagy részét is végig zokogtuk anyával, de aztán feljöttek a sztorik és nevetve sírtunk rajta. Mert egy ilyen hihetetlen nő nincs és nem is lesz még egy a világon! :) Nem lehet szavakba önteni, hogy mennyi mindent tett értünk és mennyi mindent hagyott hátra. 10 évig laktunk együtt, szinte az anyám volt. Az oviban és az általánosban is eléggé kirekesztettek, így nem csak a második anyám, de az egyik legjobb barátom és legfőbb bizalmasom is volt. Könyveket lehetne róla írni, annyi vicces és érdekes dolgot adott át nekem. A könyvek szeretetét, megtanította velem, hogyan őrizzem meg mások titkát. Mindig büszke volt rám és mindenben támogatott. Még a piercingemre is azt mondta, hogy neki tetszik, mert nekem tetszik. :)

Ez egy nagyon nehéz időszak lesz a családom számára, de eldöntöttem, hogy erős leszek és folytatom az életemet. Mert igencsak fejbe vágna ha megtudná, hogy lerontottam a jegyeim vagy nem vennénk fel mondjuk emiatt egy egyetemre.
Biztos sokat fogok sírni, de mert imádom őt, ezért erős leszek, kibírom és még keményebben próbálkozom majd, hogy még büszkébb lehessen rám. ♥ Habár egy olyan hatalmas üresség tátong most a szívemben, hogy nem tudom ezt mivel lehetne betömni, összefogni vagy csak kicsit zsugorítani rajta. Szerintem ezt maximum az idő tudja kicsit begyógyítani. Nem tudom mit érezzek, mint gondoljak. Nehéz ez nagyon. :(

Részvétnyilvánítástól kíméljetek, nem azért írtam. Csak ő az életem szerves részét képzi még most is, ezért nincs szükségem erre. Köszi.

2014. november 7., péntek

Interjú velem :D

Üdv!
Rövid bejegyzés lesz, de gondoltam kiteszem. Pár hete felvette velem a kapcsolatot az AnimeWörk egyik szerkesztője, Gegory és megkért, hogy adjak neki interjút. Tökre élveztem, mert kedves volt és nagyon rugalmas. Igaz, nem nagyon rakta ki azokat a képeket, amiket én küldtem neki, hogy azokat tegye bele, de mindegy is. Amúgy csak nekem kicsit pixelesek a képek? És csak nekem csúszik bele a rajzaim fele a jobb oldali menü sávba? ><
Tök jó, hogy van egy ilyen csapat, akik felkutatják az amatőr magyar manga rajzolókat és meginterjúvolják őket. :D Azért nem említettem amúgy egyik bejegyzésemben sem ezt, mert féltem, hogy megint nem lesz belőle semmi, mint az előző interjúból. De legalább itt komolyan vettek. :D
Köszönöm nekik! ^o^
Az interjút velem itt olvashatjátok-->
AnimeWörk oldala-->
Facebook oldal-->

Nyah, pá! ^^

2014. november 6., csütörtök

Mandula gyuszkó muszkó és egyéb cukiságok ^^"

Ahoy!
Nos, a drága mandulám úgy döntött, hogy meghosszabbítja az őszi szünetem plusz egy héttel. Igaz, hétfőn még mentem suliba, de Attila bácsi közölte velem,  hogy tudni akarja milyen anyagot szívok. xD Magyarán nem néztem ki jól, viszont nagyon szarul. :') És úgy is éreztem magam.
Persze én félholtan is elmászom a suliba, de kedden hajnali 6-kor a reggeli leküzdése akkora erőfeszítésembe került, hogy ha anyuék nem kísérték volna figyelemmel a passiómat, tuti elbőgöm magam. Nem is tudom mikor fájt ennyire a torkom. De még ha csak ennyi lenne! Mandi bandi úgy döntött, hogy szövetkezik ellenem és összefogott a bal fülemmel, így szinte ordítani tudtam volna a fájdalomtól. De ha a fülről van szó, akkor azzal nem lehet játszani. Egyszer már felszúrták, azóta nem hallok úgy rá, mint a másikra. Persze nem feltűnő, csak amikor nem koncentrálok annyira és valaki bal oldalról közli velem az infókat a negyede azért eljut hozzám, a többit meg odagondolom. xD

Bár erősködtem, hogy csak elmegyek, nincs kedvem pótolni. Viszont annyira fájt, hogy nem kellett annyira győzködni, mint általában. Anyu elment, én visszafeküdtem. 10 -körül felkeltem és irány a doki, aki közölte velem, hogy csúnyán be van gyulladva a mandulám -you don't say?- írt fel antibiotikumot meg fülcseppet. Kiváltottam, beszedtem, cseppentettem, aludtam, tv-ztem. De nem igazán éreztem, hogy múlna a fájdalom. Ez volt kedden. Szerdán. Ma úgy döntöttem, hogy kiváltom a régi fülcseppem, ami egy nap alatt kivágta a legdurvább fülfájást is. Kiváltottam. SE! Ugyanis közölte velem a patikus, hogy ebből országos hiány van, nincs készleten. Kösz b+! -.- Szenvedjen a paraszt azzal a ganéval, kit érdekel ha 3-4 napig fáj a füle? .____.
De most már azért kicsit jobb. Nem fáj annyira. Remélhetőleg holnap estére már jó lesz minden. :)

Hát... miről is írjak? Itthon nem sok minden történik. Őszi szünetben nem blogoltam. Végig Laciztam. :3 Jó volt vele lenni. Valamiért nem tudom megunni. Apropó, okt. 30-án lett 17 éves! Hihi :3 És 29-én pedig 10 hónaposak lettünk. ♥
Úgyhogy a szerelmi életem jelenleg tökéletes, habár a mandula bandula közbeszólt és a héten még nem találkoztunk. :( Remélhetőleg szombaton tud jönni. :D
A drága készített nekem egy szuper FMA amv-t. Szerintem ez eddig a legjobb munkája. *-* Nagyon jól eltalálta a dolgokat benne, szép ez a Road szám és úgy vágta össze, hogy úgy tűnjön, hogy a EDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD mondaná a szöveget. (Y) Szép munka Szívem! ;D ♥



Nos, amit még témának fel akartam hozni, az a rajz. Szóval digiben kicsit megtorpantam. Úgy érzem a régi rajzaim jobbak, úgyhogy visszatérek a gyökerekhez és onnan fejlesztem újra magam.
Csak ami elkeserít, hogy mert most posztoltam 1-2 olyan rajzot a facebook oldalamon, amik nem lettek életem fő büszkeségei, már 115 lájk helyett 113 van. Az úgy igen. :O Na de hát ha valaki ennyi miatt nem kíváncsi többé az újabb munkáimra, akkor az annyit is ért. Csak már az Art clubban is csalódtam jó sokat. Mindig kérek tanácsot, kritikát, hol/mint/hogy/merre javítsak? De kb. emberszámba se vesznek. Dobnak a fejemhez pár lájkot, de ennyi. Nagyon ritka, ha valaki megszán és leereszkedik a szintemre, hogy elmondja mi a szar rajta. Pedig azt hittem, hogy ez egy normálisabb csoport, mint a rajzmániás szörnyűségek. De itt is van egy klikk, egy profikból álló csoport, akik egymással jól elvannak, az amatőrebb kívülállók meg le vannak kakkantva. :| Hátjóó...
Most felhozhatnék még ezer dolgot, de sikerült lecsillapodnom és inkább nem bolygatom újra a dolgot. Csak piszkálja a csőrömet az emberek hülyesége.

Hátöö... ennyi lenne most, amit írni akartam.
Design csere hamarosan! ;)

2014. október 26., vasárnap

Sayonara Rudika :(

Mikor ma reggel felkeltem, vérzett a fejem. Persze megint a piercingem volt az. Éjszaka valószínűleg lefejeltem a falat, mert azt tudom, h nagyon rosszul, forgolódva aludtam. Pedig általában ahogy lefekszem, úgy is kelek fel, még a plüssök se mozdulnak el a helyükről mellőlem. Sajnos elég rossz volt a helyzet, egy kis vérző bőrdarab tartotta már csak meg Rudikát (mert így hívom a pc-m). Úgyhogy nem volt más választásom, ki kellett szednem. Persze ezt könnyű mondani, de megtenni nehéz. Eleve nem tudtam, hogy melyik oldalát kell lecsavarni ahhoz, hogy kivehessem. Végül apa segített rajtam. Szegény kis maradék bőrömet jól megrángattuk. De legalább nem szakadt ki, így nem lesz akkora sebhely az arcomon. Ha szépen begyógyul elvileg minimálisan fog csak látszani a helye, mert a szemöldököm pont eltakarja. Na hát majd kiderül. Anyu nyugtatott, hogy majd szúrathatok egy másikat, ha ez begyógyult, csak nem tüskéset, hanem gömb alakút tettetek bele. Még gondolkozom rajta. Nagyon hozzám nőtt a kicsike. Több, mint egy éven keresztül volt a fejemben. Szokatlan,  hogy nem feszül egy picit a bőröm, amikor mosolygok és nem látom a hegyét a szemem sarkából. Olyan, mintha egy részemet vesztettem volna el. Amúgy is rettentően tudok kötődni tárgyakhoz. A régi kocsinkat is hogy megsirattam... :(
De ez nem csak egy tárgy volt, hanem bennem volt... a bőröm alatt, hozzám nőtt szinte. :'(

És még csak nem is panaszkodhatom ki magam senkinek. Écinek mondtam el egyedül. Laci megint eltűnt az éterben. Legalább mondhatta volna, hogy ma sem lesz napközben. Én hülye meg képes vagyok egész nap várni rá... :( De azért aggódom is érte, remélem nincs semmi baja. :S
Elvileg holnap már találkoznánk, gyakorlatilag ki tudja...? :|
Úgyhogy nagyon faszán telik a szünetem. ._.
Ennyi lennék. Szerintem ne is várjátok, hogy mostanában túl örömteli bejegyzéseket írok.

Pá. :(

2014. október 25., szombat

. . .

Üdv!
Szünet van, de nem igazán aktivizáltam magam, úgyhogy gondoltam megejtek egy bejegyzést.
Nos, nem érzem túl jól magam mostanában. A frontérzékenységem megint felülkerekedett rajtam. A szünet első 2 napját alvással töltöttem. Míg alszom legalább nem vagyok olyan rosszul, mint mikor ébren vagyok. Mama is viszonylag jól van az állapotához képest és kezdek belenyugodni, hogy már semmi nem lesz olyan, mint régen. Bár ebbe belegondolván még mindig elszorul a torkom, de minden perc vele ajándék és hihetetlen egy kis öregasszony. Nem hiába imádom ennyire. :) ♥
Mikor hallom, hogy nyílik a kapu néha még most is azt hiszem, hogy ő állít be és éppen csőrögét, fánkot hoz, vagy csak beugrott, hogy megnézze mi van velünk. Mindig is olyan szinten az életünk szerves részét képezte, hogy eddig fel se tűnt mennyire rá támaszkodtunk. Ma anya 5 főre terített. Majdnem megkérdeztem, hogy mama hány órára jön? :')

De nem ő jött, hanem apa gyerekkori barátja, akivel kb. 22-23 éve nem találkoztak, csak skypeon tartották a kapcsolatot. Talán 1 éve jelölte be aput fb-on. Nem is tudtuk, hogy életben van. Sokat hallottam már róla, szóval egyből levágtam akkor, hogy ki ő.
Magyarországra jött és persze egyből meghívtuk magunkhoz. Apa annyira édes volt. Úgy várta, mint egy kisgyerek. :) Mikor ideértek, mert egy haverjával jöttek le hozzánk kb. 200 km-ről, az egész család kiszaladt. Anyuval nagyon kíváncsiak voltunk, hogy milyen lesz több mint 20 év után az első találkozásuk. Aranyosak voltak. Kicsit megható volt, hogy több ideje nem találkoztak, mint az én életem. >o< De mintha csak egy hete nem látták volna egymást, ugyan ott folytatták. Ez tényleg az igaz barátság lehet. Kicsit irigy is voltam rájuk. :)
Aranyos volt, hozott nekünk bon bont, mert tudja, hogy szeretjük az édességet. Apának nemrég volt a szülinapja, így neki is hozott ajándékot.
Megebédeltünk. Nagyon hiányoztak neki a hazai ízek. A krumplipürét ott szagolgatta, hogy ennek krumpli illata van! :D És hogy milyen gyönyörű sárga a húsleves. :) Hihi. xD
Elmentek körülnézni a faluban. Aztán visszajöttek, és beszélgettünk. Megnézték a rajzaimat. A másik srácnak, akit egyébként eddig nem ismertünk, csak ugye ő volt a sofőr meg nála szállt meg apu haverja, nagyon megtetszettek a rajzaim. Nagyon rendes csávónak tűnik. Jókat nevettünk. Előjött egy csomó régi sztori és mi csak hallgattuk, ők meg nosztalgiáztak. Egyenesen sajnáltam, amikor elmentek. Remélhetőleg 1-2 évente el tud majd jönni hozzánk. :)

Hát ennyi érdekesség történt velem. Amúgy meg elég uncsi itthon. De megígértem, hogy a 4 nap alatt itthon leszek a családdal. Ami jó, mert rég nem beszéltünk már ennyit, mert mindenki rohan, este meg anyu holtfáradtan esik be az ágyba, apa meg követi. Én meg kb. 11, 12-ig tanulok. Úgyhogy van, hogy csak épp pár mondatot beszélünk és már mindenki rohan is tovább.
Viszont Laci iszonyatosan hiányzik. Fát vágnak és ugye egész nap melózik, este meg hulla szegényke. Nem igazán beszélünk és ha épp fent is van fészen, akkor sem tudunk miről. Ez eléggé elszomorít. :(
De remélem ez az állapot már csak holnap fog fent állni és hétfőn végre tudunk találkozni, mert magányos vagyok nélküle. :|

Na, ez megint nem lett egy túl pozitív hangvételű bejegyzés, de hátha a legközelebbi jobban fog sikeredni.

Pá!

2014. október 15., szerda

Panaszáradat ._.

Üdv! Rég írtam, de most  van egy kis időm és energiám egy 15 percet a blogra szentelni.
Kezdjük a tegnappal:
csak matekból és fizikából írtam. Halál volt, de tartotta bennem az a tény a lelket, hogy találkozunk Lacival. Mivel ő 15:20-ra ért be a végre, én meg már 13:30-kor végeztem, így hazamentem. 2-re otthon is voltam, megkajáltam, lecuccoltam, készítettem neki egy kis uzsonnát. Csináltam 2 hot dogot meg vittem neki csokit és innivalót. :3 Én pont előtte értem vissza a buszommal. Elmentünk a templomkertbe, ott előálltam a kajámmal. Hűségesen meg is ette, habár nem vagyok benne biztos, hogy olyan jóra sikerült. xD Én még egy hot dogot is képes vagyok elrontani. :( Pedig annyira igyekszem. Sütinek már neki se állok. Nem valami jól süt a sütőnk, így ha még jól sikerül is megcsinálni a tésztát, nem sül meg rendesen. :( Pedig olyan jó lenne ilyen cuki házi készítésű kis sütikékkel meglepni, de nem csak őt, hanem anyuékat is. De ez van, nekem még ennyi se jön össze. :'D
Ücsörögtünk ott egy ideig. Már megint összetörte magát, tiszta seb a 2 tenyere és a térdei, mert valamelyik idióta kigáncsolta foci közben és persze beton pályán játszottak. Mondtam neki, hogy menjen haza, látszott rajta, hogy nincs túl jól, fájtak a sebei. De velem maradt. :3 Gesztenyét szedtünk. Egy Laci és egy Risa gesztenyét. :3
Utána elmentünk a plázába, kínait ettünk. Anyunak is vettem. Így pont lekéstük a buszunkat, ezért 19:40-re estem haza. De nem kaptam lecseszést, mert a kínai csodákra képes. xD
Jó volt látni anyu mennyire örül a kajának, tiszta jó kedve lett, rég láttam ilyen vidámnak. Apa meg egyből jött elém egy bazi nagy táskával. Úgy mutogatta az új flexét, mint a kisgyerek a karácsonyi ajándékát. xD Aranyos volt. :)

A mai nap viszont kevésbé volt ilyen vidám. Egész nap esett, plusz olyan szinten fáradt vagyok, hogy menni alig van erőm. Szünetekbe csak aludtam a padon, első óra előtt mindig hamar bent vagyok, így volt időm, kb. 30 percem szunyókálni. Nem nagyon emlékszem mit vettünk az órákon, fő feladatom az volt, hogy ébren tartsam magam. Pedig este nem fekszek le később, mint szoktam, csak valahogy nagyon sok ez a hét. Szünet előtt kell minden tanárnak mindenből íratni, mert miért ne? -.-
Volt az a pont, hogy nem bírom tovább és hazamegyek. Soha nem voltam ennyire álmos, főleg suliban nem. A sírás határán voltam, de túléltem. Plusz rohadtul fáztam és még hányingerem is volt. xD Szép az élet. Laci is hiányzott/hiányzik. Tudom, hogy tegnap találkoztunk, de alig voltunk együtt 3-4 órát és most olyan dolgok vannak az életében, hogy jó lenne mellette lenni és fogni a kezét. :(
Aggódom érte és rossz tudni azt, hogy milyen dolgokon megy keresztül. :/
Plusz nekem is vannak a családba gondjaim. Próbálok nem gondolni rá, pozitívan felfogni, de néha előjön az, hogy amit régebben idegesítőnek találtam, most össze tenném a kezem, ha visszacsinálhatnám az előző állapotokat. Na, mindegy. Ebbe bele kell törődni.

Ja, amúgy még reggel azt is észrevettem, hogy kiütéses vagyok. xDDDDD Mondom lol. Még valami? :D Ja, a kis lábujjam ha nem tört el, akkor jó vagyok. Úgy beleakadt a küszöbbe, hogy öröm volt hallani a reccsenését. :"D xD
És a busz is majdnem elvitt mucsajröcsögére, mert hiába nyomtam meg a gombot, ezek szerint nem működött, szóltam a sofőrnek, aki lebaszott, de szerencsére kitett, igaz, az út közepén, de legalább megállt! xD
Valami értelmeset akartam írni, de csak panaszáradat lett a vége. Bocsi, aki olvasta és valami értelmeset várt, de most nem megy.
A jövőhét jobb lesz, Leander koncert, utána szünet *-* Plusz most kaptam 4 megrendelést karácsonyra. :3 Hihíííí :D

Nyah, ennyi voltam mára, szerintem épp eleget panaszkodtam xD
Addig is pá!

2014. október 5., vasárnap

Őszi Mondocon 2014

Szombat hajnali kelés. Vánszorgás a vonathoz, találkozás Lacival és a többiekkel. Felszállás a vonatra és bő 3 óra zötyögés. Igen, így indult a szombat reggelem.
Pest előtt fél órával már elkezdtem sminkelni. A velünk szembe ülő bácsika az egész folyamatot végignézte. Laci drága tartotta nekem a tükröt, míg én bénáztam. Szemfestés, mű pc  és papírok felragasztása az arcomra. Szemöldök festés, paróka fel. Konan 80%-on.
Megérkeztünk Pestre. Találkoztunk egy csajjal, aki tudta az utat a Hungexpora. Közben természetesen elkezdett zuhogni az eső. Sikeresen megérkeztünk és kb. fél órányi sorban állás (istenem, áldom az eszem, hogy elővételben vettem a jegyeket! :D ) után be is jutottunk. Rengetegen voltak, sokkal többen, talán kétszer többen is, mint tavaly. A ruhatár betelt és Laci drága egy bazi nagy utazótáskát hozott, amit ketten cipeltünk. A férfi wc-ben kellett őt kisminkelnem, parókáját kivasalnom, körmét kifestenem. Volt olyan csávó, aki bejött, aztán kiment, mert amikor Lacin is rajta volt a paróka, akkor azt hitte mind a ketten nők vagyunk. Lol. xDDD
Kész lettünk, de semmi kedvünk nem volt már semmihez. Nehezek voltak a táskák, mert még az enyémek is ott voltak, esett az eső, hideg volt, Laci pár kiegészítője beadta a kulcsot. Szóval nem indult túl jól a dolog. De aztán valahogy jó lett. Megtaláltuk Rencsóékat, pontosabban ők találtak meg minket. Olyan jó volt ennyi idő után találkozni. Először volt együtt a CS.A.P.A.T. :D Sayumitól még egy tábla csokit is kaptam. Olyan cuki volt tőle :3

2014. szeptember 7., vasárnap

Szobatündér

Ahoy!
Sikeresen lefárasztottam ma magamat. Felkeltem és egyből neki álltam a szobáimat rendbe tenni. A belső szobámban annyi felesleges kacat volt, hogy már nem fértem és minden szanaszét volt hajigálva, mert semminek nem volt már helye, mert azt befoglalta vmi más. xD Egy nagy szemetes zsáknyi cuccot, főleg régi táskákat dobtam ki, hogy helyet csináljak a régi könyveimnek, amik még kellenek. Végre be tudtam cuccolni az idei könyveimet a helyükre. Eddig itt dekkoltak az asztalomon. Még egy kisebb kukás zsáknyi papírtól, rossz ceruzáktól és mindenféle egyéb kacattól szabadultam meg.
Kb. 2 órányi pakolás után kezdett normális, lakható kinézete lenni a szobáimnak. xD Aztán megcsináltam a megmaradt 2 rajzházit, amik nyárra voltak feladva, de én persze megint az utolsó pillanatra hagytam őket, mert miért ne. Ez már lassan a védjegyemmé fog válni, hogy mindig minden ráér mindaddig, amíg majdnem kifutok a határidőből. >o< Szörnyű vagyok . :"'D
Nagy nehezen elkészültek a rajzok, de nem dicsekednék velük, nem lettek életem fő művei. :"D Mind1, megvannak, az a lényeg.
Aztán ki is takarítottam, mert szépen összekoszoltam mindent rajzolás közben. Letörölgettem a port és felporszívóztam. Még holnapra is bepakoltam. Nem tudom mit kaptam ma, nem gyakran fordul elő az, hogy én ilyen aktív legyek vasárnap. xD Lehet csak az órarend miatt. Iszonyat jó a hétfői nap -a többi már annyira nem- de ezek az óráim lesznek hnap: művtöri, 3 rajz, tesi, társadalom ismeret és délutáni rajzfakt. *-*
Úgyhogy kicsit elfáradtam ma. Már semmit nem fogok csinálni. Pedig még körmöt kéne festeni, de nem érdekel. xD

Ennyi lettem volna mára. Pá! :D

Egy szombati nap :) ♥

Yo minna!
Húha, ma aztán eseménydús napom volt. A tegnap vásárolt pólóm annyira bejött apunak, hogy neki is el kellett mennem venni egyet. Mivel reggel találkoztunk Lacival, így elrángattam őt a standhoz, ahol a csávó árult. Meglátott minket és egyből vigyorgott is, hogy milyen jó a pólónk.(mert abba voltunk, amit tegnap vettünk) Mondtam neki, hogy most apunak veszek valami motoros, csontvázas epic pólót, mert ki lett adva, hogy vegyek. Meg anyu adott pénzt nekem is, hogy akkor vegyek magamnak is egyet. A csávó annyira örült, hogy mi ilyen fiatalon szeretjük a rockot, hogy 1600 Ft helyett 1300-ért adta a pólókat.
Mondta, hogy a kislányát is szeretné erre nevelni, de a kocsiban mindig leveteti a hangerejét a rádiónak. :'D
Ezután elmásztunk vissza a buszvégre, felszálltunk a buszra és mentünk is a Laci lak felé. :D
Olyan jó volt csak kettesben lenni. Jó, hétköznap is találkozgattunk, de az csak nem olyan. Sokkal meghittebb minden, ha nem egy padon ölelkezel a templomkertben, hanem az ágyon és elalszol a másik mellkasán. :3 Meg persze csodás videókat nézegetni a 3-os farsangról vagy a márc. 15-ről. xd Tejóég xDDDDDDD
De olyan hamar eltelt a nap. :( Késő délután már hozzánk csapódott Laci unokahúga, Kinga is. Egy youtubeos, kutyás videót néztünk és annyira tetszett neki, hogy 3x meg kellett nézni. xD Aztán kitalálták, hogy csináljuk meg Dzsenivel is. Szegény kutya a fejvakaró és az emberi hülyeség áldozata lett. xD De amúgy tetszett neki. :"D

Végül eljött az idő és jönni kellett haza. Laci van olyan drága és mindig elkísér a buszvégig, tehát bebuszozik velem Debrecenbe. Most jött velünk az öccse is, mert őt is lázba hozta ez az olcsón király pólót veszünk őrület és gyorsba elbaktattunk a főtérre a csávóhoz, aki már tényleg röhögött, amikor ismét megpillantott minket. Tomi és Laci is vettek még egy pólót, de akkor már én sem maradhattam ki. xD Megint 1300 Ft-ért adta a pólókat, de szerintem még így is jól járt, mert összesen 7 pólót vittünk el tőle 2 nap alatt. >o<
Amúgy a buszon Laci annyira röhögött Tomin, hogy az hihetetlen. xD Soha nem láttam még ennyire jóízűen nevetni. Behaltam rajtuk. Azon röhögtem, hogy ők röhögnek. xD

Aztán sajnos elváltak útjaink és nekik kicsit hamarabb jött a buszuk, így én leültem a megállóba, ahonnan az enyém indul. Egy csávó leült mellém és elkezdett ott nekem angolul beszélni. Egészen jól megértettük egymást, bár néha annyira törte az angolt, hogy nem tudtam kivenni, hogy mit is akar. xD Meg lettem dicsérve, hogy nem beszélek túl jól, de legalább nem küldöm el szegényt. xD Kérdeztem honnan jött, azt mondta Algériából, de volt már Németországban is. Kérdeztem, hogy tetszik-e neki Magyarország. De igen, bejön neki, bár az emberek vagy nagyon jól tudnak beszélni angolul, vagy egyáltalán. xD Akkor én most mi vagyok? :"D Középkategória? xDDDDD
Mert csak gimi óta tanulom az angolt, de egészen jól értem, csak az a baj, hogy beszélni nem nagyon tudok. .__. Meg néha nem jutnak eszembe a szavak, pedig tudom, hogy mi csak valahogy nem akar előjönni a szürkeállományból. :'D
Kérdezte a nevemet, meg hogy a barátomnak integettem-e meg ilyenek. Igazából tök büszke voltam magamra, hogy kezdő angolosként nagyon csekély tudással eltársalogtam egy külföldivel és ehhez nekem volt bátorságom! Vagyis inkább önbizalmam. Amiből nem sokat adott a jóisten. xD
Aztán elköszöntünk egymástól, mondta, hogy örült a találkozásnak és sok szerencsét kívánt. :) Aranyos volt tőle. ^^

Hazaértem olyan fél10-re és még alig léptem be az ajtón, már mutattam is meg apának a pólóját. Szerencsére tetszett neki. Egy égő csontváz, ami ördögvillát mutat ül egy égő motoron és felette egy denevér repül. Szerintem menő. :3 Apa az este hátralévő részében abban flangált és nézegette magát a tükörben. xD
Én meg egy csudijó utó szülinapi ajándékot kaptam anyuéktól. Egy varrógépet *-* Igaz, kicsit nagyon pink, és használtan vették, de szinte hibátlan állapotban van, elektromos és német. *o* Tehát ő Mari, a varrógép:
Szerencsére pont találtam a neten használati utasítást hozzá, igaz azt is németül, de az nem gond. :)
Ebben az évben amúgy is szeretnék előrehozottan leérettségizni németből. :3
Ja, és várt még rám még egy meglepetés: kereszt anyu nekem adta a tv-jét, mert ő kapott egy újat. Igaz, nem síkképernyős, de nekem pont megfelel, mert úgy se nagyon nézek tv-t, de így este jól esik majd bekapcsolni. :D
Fhú, nem tudom mikor kaptam ennyi mindent, mint mostanában. Igazából kicsit rosszul is érzem magam emiatt,nem tudom, hogy megérdemlek-e ennyi minden jót. :)

Fhú, röviden és tömören ennyi lenne. >o<
Oyasumi nasai minna-san! :3

2014. szeptember 5., péntek

Pénteeeek :D

Yo!
Tök jó napom volt, habár természetesen a suli szívás. Hossszúúúúú, unalmas órák, szűnni nem akaró álmosság és közöny. xD
De még is csak vártam, hogy ma legyen, hisz délután, mint már korábban említettem mentünk bowlingozni Laci, Timó és én. Igen, ennyire szűkült a csapat. Gabinak sajnos közbe jött valami, így rá nem számíthattunk. :( 4-re volt megbeszélve, hogy találkozunk,de Máté nem szólt volna, hogy nem jön. Elmentünk megkeresni a Fórumba, de végül a dínó kiállításon ragadtunk és pont ott forgatott az Alföld tv. A bemondó csaj is ott volt. Hogy az milyen kis nyomi. Volt vagy 160 cm. O.O Tv-be meg tök vékony, magas nőcinek tűnik. :I Előtte még Mátéék lakásához is elmentünk, még az ablakon is bezörgettünk. Persze nem volt otthon senki. Igazából számomra nem tisztázott az,hogy egyáltalán jó lakás ablakán kopogtattunk-e be? xDDD
Bementünk a Media Marktba is. Aztán átmentünk a Plázába a bowling teremhez, mert 5-re volt foglalva a pálya. Nagy telefonálások és anyázások közepette megérkezett Máté, aki csak jött és ment. Hozta a pénz rá eső részét. Ennyi legalább volt benne, hogy ne kelljen nekünk miatta többet fizetni. A bowling még mindig nem az én játékom. :"D Timó először játszott és nyert is. Én meg már 3-ra és utolsó voltam, utána meg második. :"D Léghokiztunk is.... Hát... xD Nem kommentálnám. Egyszerűen semmilyen játékban nem vagyok jó. Néha már nincs is kedvem játszani, mert folyton veszíteni uncsi. xD
A játék teremben találkoztam Gotháékkal is, pár haverjával meg Viviel billiárdoztak. :)
Aztán elmentünk 3-an mekizni. Lacival családi menüt ettünk, amihez járt egy happy meal menü. Olyan cuki ajándék volt hozzá. Tuti ismeritek a Zeptolab nevű telefonos játékot és azt a kis zöld izét adták hozzá. Elvileg almát lehet a szájába rakni, de én az ilyen kis cetlijeimet tettem bele, amikre a buszt írom föl, vagy hol tartok egy animében/mangában stb. :D
Szegény Laciék agyára mentem vele. Még nevet is adtunk neki. Tejóég mennyi hülyeséget összehordtak, mire én kitaláltam egy normálisat. Potter Albert-> Fröccs úr -> Fröcsi :D Igaz, h én adtam, de mindig elfelejtem. Ha 20x nem kérdeztem rá, h h is hívják, akkor egyszer sem. :"D
Beszéltem a nevében, szürcsöltettem vele a colát meg ilyen baromságok. Volt pár matrica is hozzá. Persze egyből Timó és Laci homlokán kötöttek ki. Laci egy szexi dinoszauruszt, Timó könyveket, én pedig egy bevásárló kocsis kis csajt nyomtunk egymás homlokára. xD Ott ültünk matricákkal a fejünkön, én Fröcsi nevében beszéltem. Szegény Timó csak nézett, hogy hova keveredett. xD De olyan jól esett kicsit gyerekesnek lenni. :"D
Ez a kis cukorfalat lenne Fröcsi :3 ♥

Aztán benéztünk bár üzletbe, köztük az Alexandrába is. Fájt a szívem a sok jó könyv miatt, de annyira drágák, hogy az nem igaz. Egy kis méretű, impresszionista festményekkel teli könyv 2800 Ft volt. O.O T_T Ehhez én csóró vagyok. xD
Amúgy nagyon gyorsan elrepült az idő. Már fél 8 volt, mire észbe kaptunk. Elindultunk hát a buszvég felé. Valami rendezvény volt a főtéren és már tegnap láttuk az urammal a kipakolást, de akkor még nem lehetett vásárolni. Egyből kiszúrtuk, hogy egy standnál árulnak koponyás, kaszás meg ilyen pólókat egész jó minőségben és arany áron: 1600 Ft-ért! Úgyhogy a buszvég fele menet beugrottunk és Laci és én is vettem egyet. :3
Bár azért a vásárlás is ilyen f*cking logic szerint ment végbe. Laci vett magának egy pólót, én még tétováztam. Aztán Timóval el akartak menni jégkását venni, akkor meggondoltam magam és mondtam, h menjenek, addig veszek egy pólót. Az árus csávó végig nagyon mosolygott, míg kiválasztottam egyet. Végül megszólalt, hogy azért somolyog így, mert én eldöntöttem, hogy veszek pólót, de azt nem tudtam, hogy melyiket. Azt nevette, hogy ez fordítva szokott történni. Tehát póló kiválasztás és utána a vásárlás eldöntése. Hát istenem. xDDD

Utána még ültünk egy kicsit a végen, beszélgettünk és jöttek is a buszaink. Elváltak az útjaink egymástól. Vagyis csak az enyém Laciékétól, mert Timó is azzal a busszal ment, amivel az emberem.
A buszon egy idős bácsika és nénike ült a mellettem lévő sorban és azt taglalták, hogy nem fogják elérni a Barátok köztet és hogy Zsófit ki fogja felcsinálni. Egy élmény volt, komolyan. xD Főleg, hogy a néni kicsit be volt rúgva a bácsika meg tiszta józan volt.... :'D Lol...

Hátöö.. röviden és tömören ennyi lenne a mai nap. :D Nagyon jól esett ez a kis csavargás. :D
Nyah, de most megyek.
Oyasumi minna! ^__^

2014. szeptember 4., csütörtök

Parfüm attack

Ahoy!
Elég álmos napom volt. Legalábbis reggel fizikán egy zombi voltam, ki is esett az,hogy mi is történt konkrétan az első 3 órában. Utána már csak az a tudat tartotta bennem a lelket, hogy 3 óra és utána találkozok az urammal. (Lehet kicsit fura ez a megnevezés, de nálunk ez megszokott. Ő meg asszonynak szólít engem. xD Persze csak hülyeségből. ) Majd ti is megszokjátok. :P
Szóval suli után Gabival és Écivel meg Gothával (mondjuk tőle el kellett váljunk hamarabb T_T *szüpp szüpp* ) elmásztunk a buszvégre és ott Gábriellel ültünk és beszélgettünk, mert ő várta a buszát, én meg az emberemét. :"D Aztán láttam, hogy megérkezett a busz, rajta az urammal és szomorú búcsút vettem Gabitól. Elindultunk a városba, ott elmentünk a Plázába WC-zni xD Mert a buszvégen 100 Ft-ba kerül, itt meg ingyen van és azért csak higiénikusabb. Persze lábbusszal olyan 15 perc séta, de mi az nekünk? Főleg Lászlónak full izomlázzal. xD

Ott a WC felé igyekezve megállított minket egy öltönyös csávó. Én lazán tovább sétáltam volna, de Laci visszahúzott, h ne legyek már ilyen. Na jó. Belementem. Valami új parfümöt reklámozott és már elő is adta nekünk a szokásos hablatyot, hogy 30.000 darabja ennek a különleges parfümnek és most akciós áron megkapjuk, aztán már rá is fújt a kezünkre 2-t, 2-t. Persze az a tipikus erős, ribi parfüm, Laci pedig két csudálatos páwa pacsulival büszkélkedhetett a kacsóján.:"D Ki kellett választani, hogy melyik tetszik jobban, de nekem egyformán büdösek és fejfájdítóan erősek voltak. Kezünkbe nyomott 2-t, hogy ingyen adja.... Az egyiket! A másik 6000. Viszont emlékszünk-e még, hogy igazából 15.000 FT a kis üveges stb.... Mi csak álltunk mit két fallosz a lakodalomba és néztük a csávót,. aki erősen próbálkozik nem tudván, hogy két csóró és fukar diákot próbál meggyőzni arról, ami nem is tetszik nekik, csak túl édesek és kedvesek ahhoz, hogy elküldjék az édesanyukájába krumplit hámozni egy katanával.
Aztán megkérdezte, hogy dolgozunk? Nem. Akkor egyetemisták vagyunk? Mondjuk, hogy nem. Laci mondja, hogy gimisek. A srác hitetlenkedve és megdöbbenve néz ránk és a korunk felől érdeklődik. Rávágom, hogy én 17, Laci utánam,  hogy ő 16. Ja.( Amúgy ezt tegnap nem mondtam. Idősebb vagyok az uramnál! xDDDDD Na jó, csak két hónap van köztünk, de előbb leszek nagykorú, mint ő. Pedo kykky kalandjai. :3 Nyufuufufuffuuuu xD)
Az az arckifejezés mindent elárult. A csávó majdnem kimondta, hogy naneb*sszátok már meg! xD Lazán felnőtteknek nézett minket. Lol.
Utána nem sokat dumált már, mondtam neki, hogy nincs is összesen annyi pénz nálunk, mint amennyit kérne azért az egy szarért. (6000 Ft) xDDD
Azért kicsit megsajnáltam. :"D

Dolgunk végeztével mekiztünk egyet, utána a templomkertben turbékoltunk. Kicsit fura volt, mert volt évfolyam társam és haverom is ott volt a csajával és velünk szembe ültek le. Állandóan nézett minket. Hát... nem volt túl nagy tűz közöttük. :"D Naaaa, mind1. Nem az én dolgom. xD

Aztán már 5-kor el is indultunk a buszvégre, fél6-kor elváltunk és a buszon akkora nyomor volt, hogy egy vénasszony egy csaj, egy öreg csávó és egy nő közé voltam bepréselődve. A vénasszony folyton bökdöste az oldalam és ütögette a fenekem, a csávónak én estem neki, a nőcinek mögöttem belelógott a melle a kezembe T_T és szegény csaj végig csak krákogott. :"D Nagyon jó utazás volt. (Y)

Hát úgy kb. ennyi lenne. Olyan Kykkysen telt ez a nap. :'D ♥
Holnap megyünk bowlingozni Gabi, Laci, Timó és Máté meg persze én. :D Timó és Máté meetesek. Jó arcok. Mint kiderült Timó ismeri a blogomat. Tökre örültem neki. :D Hahahhh :D Ki tudja ki olvasgatja még titokban? >o> Hmm...hmm...
Na jóóó... Lehet hanp is írok, ha ezek a drágaszágok nem fárasztanak le nagyon.
Sayonara! Oyasumi! :D

2014. szeptember 3., szerda

3 éves a blog! :D

Üdv!
Gondoltam ma írok egy rövidke bejegyzést, hisz ma 3 éve, hogy elkezdtem blogolni. Igaz, akkor még az eoldalon, de mivel minden tartalmat, így a bejegyzéseket is átköltöztettem ide, ezért ezt a dátumot használom, habár a blogspoton csak 2012.10.16-án jelentem meg először. De akkor is ezt választom és kész. ˇoˇ :D Több mint 7000 egyéni látogatót, 33 977 oldalmegjelenítést, 210 hozzászólást, 217 blogbejegyzést, 16 követőt és rengeteg emléket tudhatok magam mögött. És nem is tervezem, hogy a közeljövőben ezeket a számokat ne növeljem mondjuk a 4x-ére. :D
Szeretek blogolni, ez nem vitás. :D
Amúgy nekem is ma van a szülinapom, együtt ünneplek a bloggal, habár én nem a 3-at, hanem a 17-et töltöm. :"D Bár nem túl boldog, de ez van. Ez is csak egy nap a többi közül. Nem is kell ebből ügyet csinálni, csak úgy bejelentettem mellékesen. :"D




Lacitól ugye már előre megkaptam az ajándékom, Écitől is már hétfőn és még az utó névnapi ajándékokat is ideadta. ><
Ezeket kaptam tőle :3

Gabitól és Goithától ma reggel kaptam csokit, Gothától egy faszántos lila körömlakkot is. Nagyon cukik voltak, hogy gondoltak rám. :) Az osztályban is többen megköszöntöttek, de még más osztályokból is. :3 Ez jól esett. ^^
Hát úgy röviden ennyi. A suli szar, élek, ennyi.
Pá! :D

2014. augusztus 30., szombat

Nyárbúcsúztató

Jó, mielőtt leszednétek a fejem, hogy van még belőle kemény egy nap, leszögezném, hogy holnap nemigen leszek gépközelben, úgyhogy gondoltam ma írom meg ezt a bejegyzést.
Bár először rátérnék a tegnapi napra, ami egész szuperül sikerült. Sütögettünk az új anime társasággal a Nagyerdőn. Ugyanis nemrégiben létrejött a DOM(Debreceni Otaku Meet) aminek már az első találkáján is ott feszítettünk Lacival cp-ben, a másodikon is, de a tegnapira már civilbe menünk.
Még Roxy és Vifru és eljöttek megnézni a meetünket, akik a DANIME-hez tartoznak, ami egy másik, kb. 10 éve működő anime társaság. Cp-ben voltak, szóval keltettek egy kis feltűnést.
Viszont ez volt a 3 közül a leghangulatosabb összeröffenés szerintem. Már nem volt mindenki idegen, jókat beszélgettünk és minden új tagot szívesen vártunk, bemutatkoztunk és őket is befogadtuk. :D
Roxyvan és Vifruval elmentünk a Ködszínházhoz, ami végül is egy bazi nagy szökőkútszerű valami. Most ez Debrecenben a nagy attrakció. :"D
Elég sok ember kísérte figyelemmel azt, hogy Vifru Yamuraihaként (Magi) feszít a vízben és Roxy macskának öltözve szintén ott lubickol mellette (nem szó szerint, a víz jéghideg és persze csak lábszárközépig ér kb.), miközben Laci fotózott. xD
Eközben én a partról figyeltem az eseményeket és én voltam a kellékes. Vagyis a tartó. De már ha így állunk, akkor rólam is lőtt Laci pár fotót. :)


Ezután elváltak útjaink és Lacival meg egy másik lánnyal visszaindultunk a meet helyszínére. Nagy nehezen szereztek tűzifát (odahordták az erdőt xD). És elkezdődött a sütögetés, bár sokan pókereztek, soloztak, iszogattak. Hangulatosan telt az este, sok mindenkivel összehaverkodtam és jókat beszélgettünk meg röhögtünk. Még anyutól is kérezkedtem, hogy had jöhessek a 10-es busszal. Igaz, nem fogadta a legszívesebben, de végül belement és nagyon jól szórakoztunk. :D

2014. augusztus 28., csütörtök

Depi után happy :)

Üdv!
Az utóbbi bejegyzésem óta eltelt pár nap és minden rendbe jött hellyel-közel az életemben. Bár vannak dolgok, amiket nem lehet már helyre hozni, csak el kell fogadni és kiélvezni az utolsókat is... :|
Naa, de nem keseregjünk azon ami már elmúlt és szerencsésen végződött, hanem nézzünk előre, pl. a mai napomra. :'D
Úgy volt, h reggel bementem Lacihoz a busszal és a buszvégen találkoztunk, ahol vett bérletet. Ekkor láttam, hogy egy darázs zümmög a fejem fölött, de el is tűnt. Gondoltam biztos arrébb állt, itt nincs virág. Aztán elindultunk a buszmeg felé és a karomat megmozdítottam, hogy megigazítsam a táskám. Ekkor történt az,  hogy a kis dög igazából nem állt arrébb, hanem rám szállt és ezt csak akkor vettem észre, amikor a fullánkját a karomba mélyesztette. Laci azonnal leütötte a szemetet, de a fullánk továbbra is bennem volt és ontotta belém a mérget. Nagy nehezen kiszedte, és annyira mérges volt, hogy a fullánktól lezsibbadt az ujja. O.o Nekem meg mondjuk a fél karom. xD Közben lüktetett, mintha kalapáccsal veregetnék a karomat, aztán átsugárzott a fájdalom a mellkasomig és a hátamig. Hát nem kívánom senkinek. Pedig nem egy darázs csípett már meg, de eddig ez volt a legfájdalmasabb és a legdurvább. 
Felszálltunk a Laciék felé tartó buszra és ott már Laci is pánikolt, mert annyira duzzadt és vörös volt a karom. Felhívta az anyukáját is, h mihez kezdjünk. Ha ez nem lett volna elég, a busszal volt egy kis gubanc és a 32 perces útból majdnem egy órás lett. :'D Közben kiderült, hogy a sofőr rosszul adta a jegyet. :'D
Végül megérkeztünk, a szemem majd' kiugrott a helyéről már úgy fájt mindenem. Imádkoztam az ecetes borogatásért, pedig úgy utálom az ecetet, ahogy az elő van írva. Persze ennek is megvan a maga oka. A lényeg annyi, hogy régebben szörnyen gyengék voltak az ízületeim, ezért heti rendszerességgel ficamodott ki a bokám, húzódott meg a csuklóm stb. Szóval történt egyszer egy nyári napon, hogy nagyon csúnyán kificamítottam a jobb bokám és ezért 2 heti ágynyugalom és 2 heti ecetes borogatásban fetrengés. Már a szagától is rosszul vagyok. xD Szerintem érthető...
De mind1 is. Végül megvolt a borogatás, ami -akár mennyire is gyűlölöm- be kell ismernem, hogy használt. Egészen kicsire levitte a duzzanatot és a bőrpírt. Úgyhogy nem kellet kórházba vinni vagy ilyesmi. xD
Persze a ruhám nem úszta meg az ecetkalandot, így Lacitól becsórtam a Rammstein pólóját és a nap további részében abban feszítettem.

Előszülinapi ajándékkép pedig kaptam tőle egy FMA zsebórát. Annyira édes volt, ahogy állt a rózsás, rózsaszín ajándékzacsival a kezében és azt mondta, hogy "Boldog szülinapot addig, amíg boldog!" . És átadta. Persze sejtettem, hogy ezt fogom kapni, mert a múltkor tök véletlenül felhozódott, hogy mióta FMA fan vagyok (durván 5 éve) epekedem egy ilyen óráért. Nagyon cuki volt tőle, hogy emlékezett rá és meg is szerezte. De nem akár milyet! 
Gyönyörű díszdobozban, ezüstözött óra és lánc. Az órába még a szöveg is bele van írva, amit Ed belevésett az övébe. :3 A hátlapján Fullmetal Alchemist felirat van belevésve és az óra lapján pedig az alkimisták jele. Egyszerűen imádom *-* Beleszerelmesedtem ebbe az órába. Ha az 5 évvel ezelőtti kislány tudta volna, hogy ezt kapja a szerelmétől, el sem hiszi. :) <3
És még egy Edwardos kitűző is járt hozzá. :3
Sajna nem a legjobb minőségűek a képek, este fotóztam őket:



Volt még Laciék kinti ebéd, mert miattam kimentünk a napra, mert iszonyatosan fáztam (valószínűleg a csípés miatt) és ott ebédeltünk egy ilyen kis fa kiülős cuccon. :3 Fincsi gyümölcslevest. Másodikat nem is kértünk. Lacinak rosszalkodott a gyomra, nekem meg elég volt annyi leves. ><
Játszottunk a kutyusával, Dzsenivel is. :3 Egy német juhász kutyus, de nagyon édi. *o*
Aztán szusszantunk egyet, zenét hallgattunk, röhögtünk és stb. ^^ Annyira fáztam, hogy volt rajtam egy póló, egy kis vékony blúz és Lacitól becsórtam a legvastagabb mackó felsőjét, de még így is ki voltam hűlve. Úgyhogy áthozott egy micimackós zöld plédet és azzal jól betakargatott és átölelt, hogy melegítsen. :3 Hihi. ^^
Úgyhogy én egy nagyon szerencsés ember vagyok azt hiszem. Habár néha túl negatív és magamba forduló vagyok, azért lehet nem csak 10%-a, hanem 30% -a is jó az életnek. :)
Nos, "röviden" ennyi lenne. 
(Ja és holnap leszünk 8 hónaposak :3 ! )
Pááá! ^w^

2014. augusztus 18., hétfő

Címnélkül

Ahoy!
Ismét jelentkezem. Most kivételesen nem vagyok Lacival. Itthon punnyadok. :|
Tegnap egész jó napom volt. Anyuékkal reggel elmentünk a madaras tescoba (Auchan) és a Baumaxba. Sajna megvettük a sulira a cuccokat :( De kárpótlásul vettem magamnak egy jó kis könyvet. Honolulu a címe és egy koreai lányról szól. :3 Eddig nagyon tetszik. A Stormdancert, amit Lacitól kaptam tegnap végeztem ki. Iszonyat jó könyv. *-* Írtam is róla egy ismertetőt, bár kicsit hosszú lett, de nem baj. Itt elolvashatjátok.
Aztán a Baumaxba anyuval elmentünk a virágos részre, ahol megláttunk 4 kis lekótyadt orchideát. Le voltak akciózva, mert kicsit megviselte őket a tápsó és a fény hiánya. Anya még egy kipusztult orchideából is 4 töves csodát csinált. Úgyhogy felkaptuk mind a 4-et, kerestünk hozzájuk színes kaspókat és apu fogta a fejét, h milyenek vagyunk. xDDD
De most tökre megérte. Az alap áruk olyan 2000-2500 Ft lenne, de ezek csak 1000 Ftosak voltak, kivéve a leghervadtabbat, ami 500.
Anyu vett tápsót, betette őket az ablakokba, ahol a többi orchideánk még télen is virágzik és hozza a hajtást annyira szeretnek ott lenni.
A szerzeményeimről képek:


Más nem nagyon történt aznap. Szombaton elmentünk anyuékkal fagyizni. Évek óta nem voltunk. Kicsit gáz, hogy ennyire se futtya az időnkből. Ők dolgoznak, én tanulok vagy Lacizok. Hétvégén meg pihennek vagy vmit csinálnak a kertben. Régen sokkal több időnk volt egymásra, de valahogy ez most kezd eltűnni. Hétköznap meg hozzájuk se merek szólni,mert fáradtak és harapnak. :'D
De lehetne rosszabb is.
Ennyi lennék, csak gondoltam megmutatom az új szerzeményeim.
Pá! :)

2014. augusztus 5., kedd

Boldog névnap :D

Üdv! :D
Ma van a névnapom és olyan sokan megköszöntöttek :D Facebookon, telefonon, sms-ben, élőben. :D
Anyuéktól cipőt kaptam, Lacitól pedig egy szuper könyvet (Stormdancer) és egy Milka bonbont. :) Laci anyukája pedig tegnap köszöntött fel, ugyanis tegnap ott voltam és kaptam tőle egy Toffifeet. :D
Életem első névnapja, amit a szerelmemmel töltöttem. :D Nagyon szuper volt. Csinált anyu gyrost, de nekem kellett megsütni a krumplit. Az eleje megégett,a közepe sületlen volt, de az utolsó adagok jók voltak. xD De Laci megette. Egy hős :'D ♥
Torpedóztunk xD Szegénynek megmutogattam az összes régi lányos játékomat. :'D Kivasaltam az Itachi parókáját, itt menőzött benne. >o<

 Ezt pedig Krenaiomtól kaptam :3 Nagyon cuki, hogy gondolt rám. Köszönöm neki <3 :D
Igazából ennyi lenne. Azt hiszem még ma éjszaka elkezdem olvasni a könyvet. Nem sokat olvasok, mert nincs rá időm és energiám, de ha egyszer én rászabadulok egy jó könyvre, azt le nem teszem. :D
Lesz mire rászabadulni, 493 oldal a könyv. :3
Nyah, jóccakát! :D

2014. augusztus 1., péntek

Chips ala Kykky és kecskére káposztát :3

Yo!
Képzeljétek, megint alkottam és hoztam a formám xD Nos, az úgy történt, hogy nekem délután fél 3-kor eszembe jutott, hogy chipset akarok enni. A legközelebbi bolt az utca sarkán van, ami úgy durván 2-300m. Vagy annyi se. :'D Nos, lusta otaku lévén nem volt kedvem megtenni ezt a távot ilyen melegben, így inkább eldöntöttem, hogy csinálok magamnak. xD Megnéztem a "receptet" és már neki is láttam. 4 krumpliból csináltam. Az első adag félig sült csak meg és teljesen kétségbe voltam esve, hogy most elpocsékoltam kemény 4 krumplit, ami egyébként saját termés és kb. még 10-15 zsáknyi áll még rendelkezésünkre, de Afrikában éheznek, így nem pocsékoljuk a krumplit! :< Mondjuk ebben semmi logika nincs, de azért na. 4 krumpli az 4 krumpli és kész. ˇˇ Úgyhogy neki álltam még egyszer és a második csapatnál már kitapasztaltam a sütés módját. Gondolom meg sem kell említenem, hogy nem vagyok egy nagy konyhatündér. Jó, épp elboldogulok, ha úgy van, de a tudásom kimerül a fasírt, sült és törtkrumpli, valamint a lecsó, rántotta, pörköltök terén. Úgyhogy kb. 40-50 percnyi sütögetés után kész is lett a chips ala Kykky. Ám mire készen lettem mindennel, elmosogattam, lepucultam a tűzhelyet, eltörölgettem és felsepregettem, addigra egy porcikám se kívánta már a chipsemet. xD lol
Bár megkóstoltam és egy kis sóval teljesen olyan volt, mint a bolti, csak sokkal egészségesebb és szinte ingyen volt.
Anyunak nagyon ízlett, pedig ő utálja a sült krumplit, de azt mondta, hogy szokásommá válhatna néha ilyet sütni. Vacsinál meg apu ette meg a maradékot, ami kb. az eredeti adag 90%-a volt. Végül is rántott húshoz még dukált is és neki is nagyon bejött. :D
Amúgy így nézett ki fénykorában:

Aztán anyuval elmentünk bevásárolni, mamához is lementünk és megbeszéltem vele az Akatsuki köpenyt. Mert azért segít majd megcsinálni a szabás mintát a Laci köpenye alapján és lemérjük majd, hogy mennyi anyagot kell megvennem a méteráruba. Meg aztán van varrógépe. >o< És vagy 50 évnyi tapasztalata varrás terén. Ha nem több. :)
Még szerdán elhozta Laci a köpenyt meg egy bajjal a pareszát is, hogy tegyem rendbe. Persze, kecskére káposztát. Tegnap fürdőbe voltunk, így nem tudtam kiélni magam, de ma parókát , sminkcuccot és persze köpenyt ragadtam és csináltattam anyuval pár képet a selyemakácfánk alatt. :D

Ezt a képet feltettem deviantART-ra is és egy csajnak annyira tetszett, hogy egy Watch-ért cserébe kaptam 20 deviant pontot :D 

Persze ha meglesz a köpeny Laci figyelmeztetése ellenére is készíteni akarok hozzá szárnyakat és kell még egy mű pc is a szám alá. :) Plusz nem árt szegény paresznak majd egy vasalás és egy kis hintőporozás. Csak nem olyan minőségű, mint a Dead Master pareszom. Jah, meg még be kell rendelnem ebayről egy gyűrűt is. :D És akarok egy narancssárga kontaktlencsét is.
Szóval ez a cp még csak olyan 20%-os, ha meglesz a köpeny, akkor lesz 80%.
Úgyhogy egész jó kis napom volt.
Kb. ennyi lenne mára. Még van pár képem, csak azokat kicsit meg akarom piszkálni PS-val. :)
Majd kikerülnek azok is.
Nyah, pá! ^3^

2014. július 31., csütörtök

Mint hal a vízben

Ahoy! :D
Ismét itt rontom a levegőt, de most legalább van miről beszámolni és nem az általános kykkységeimmel fárasztalak titeket. xD De tudom, hogy azt is imádjátok ! :P
Szóval ma voltunk Aquaticumba Lacival és Zsoltival. Sajna se Écinek se Gothának nem volt jó, ezért ők most lemaradtak róla. :S
Kicsit amúgy aggódtam, hogy milyen lesz így. Nekem semmi bajom Zsoltival, csak nem akartam, hogy kirekesztve vagy gyertyatartónak érezze magát, mert az általánosban én töviről hegyire megismerhettem a gyertyatartóság finomságait és mivel velem ezt művelték én mással nem akarom, hogy ez legyen.
De szerintem ilyenről szó se volt. Olyanok voltunk, mint 3 rossz kölyök. xD
Már nem is tudom hányszor csúsztunk le minden csúszdán, és volt, hogy én már nem bírtam és csak megvártam őket a csúszdák medencéjénél. Szóval keményen nyomatták. xD
Persze most is hoztam a formám. Tenisz labdát dobálgattunk és a medence széle be van ültetve mindenféle növénnyel. Na, én annak a közepébe úgy bedobtam a labdát, hogy eltűnt. Szerencsére Laci valahogy érezte, hogy ez lesz, így hozott tartalékot. :'D De ezt nem egyszer játszottam el, csak valahogy az a dobás nagyon betalált a dzsumbujba. :'D
Legalább 2x visszahajlott az amúgy is 2 hete sajgó kisujjam. Mert miért ne? :'D
Kioldódott a bikini felsőm és úgy vonultunk át a fél épületen, hogy Laci tartotta hátulról, mert persze becsatolni nem tudta, Zsolti jött utánunk és szép csendben baktattunk egy öltöző felé, ahol már megoldottam a dolgot. xD
Aztán épp le akartam csúszni a nagy citromsárga csúszdán és valahogy hanyatt estem induláskor, bevertem a lábam, a könyököm meg úgy mindenem és a csúszda feléig mindenki hallhatta, ahogy nagyokat dübbenve próbálom visszaszerezni az egyensúlyom odabent és mindezt némi röhögés is kísérte. Kiérve a csúszdából szó szerint majdnem megfulladtam a röhögéstől. xD Mert ez is csak én lehetek. :'D

2014. július 30., szerda

Frissítgetések és egyéb :D

Yo minna! :D
Hoztam egy kis újdonságot:
-Bakancslista menüpont (még bővül, egyelőre csak ennyi jutott eszembe)
-Rajzaim 2014 menüpont
Frissítettem:
-Barátok dióhéjban
-Anime listám menüket
És aki még nem vette észre, annak írom, hogy csináltam egy cursort az oldalra. Sztem kawaii lett. :3
Most egész sok mindenre volt időm és kedvem, ami ritka.
Még erősen gondolkozom egy új Rólam menüről, mert a mostanit még 2011-ben írtam, igaz néhol már módosítottam rajta vagy 2 éve, de azóta is sokat változtam. Úgyhogy ez a feladat még vár. :D
És csak most jutott eszembe, hogy a blog lassan 3 éves lesz! :D ( ha a régi, eoldalas blogom nyitását számítom, már pedig azt számítom) Nemhiába, ez is mutatja, hogy öregszem. :D De nem baj, amíg nincsenek ráncaim és ősz hajszálaim. x3 Addig nem érdekel ><

Amúgy egy kicsit az életemre visszatérve:
ma voltam Laciék, kettecskén örültünk magunknak és a 7 hónapunknak. :3 Némó nyomában-t néztünk, mert miért ne. xD Kérdeztem, h miért pont ezt, erre a válasza: "-Mert te szereted én meg téged szeretlek." Tök logikus xDD ♥
A héten elvileg megyünk strandra, gyakorlatilag majd meglátjuk. Jövőhéten anyag vásár az Akatsuki köpenyemhez. Úgyhogy lesz itt még mit csinálni. :D Mondjuk az sosem baj. ^^
Mindig van valami vagy valaki, ami/aki elrontja a dolgokat, sokszor mi magunk. De valahogy végül mindig kiderül az ég, bár előtte napokig is esik... :|
De unalmas is lenne az életem ilyen kisebb csavarok nélkül.
Nos, ennyi lennék mára :D
Tiszta aktív vagyok. Szerintem ezért minimum egy tábla csoki jár a kedves olvasóimtól. :D Nyufufufufufu :P
Várom a csokikat, addig is oyasumi ~


2014. július 28., hétfő

Bénaaaaa -__-

Jelentem, az utóbbi egy órában elkövetett dolgaim miatt simán megkaphatnám a hónap legbénább nője díjat -_-
Khm, szóval amit elkövettem :
-Fantát akartam  inni, erre kifutott, rá a fele a padlóra, fele a kezemre és a lábamra. Anya gyors kőmosással reagált a dologra.
-10 percre rá trutyit (normális embereknél ez tejet és gabonapelyhet takar) akartam enni és a hűtőben kiborítottam a tejet, ami a frissen felmosott, de még itt-ott száradó kőre is ráömlött. Anya újabb kőmosással orvosolta a dolgot és megjegyezte, hogy ha így folytatom, soha nem szárad meg a kő. :|
-Trutyi evés és egyben a vacsi után én mosogattam. Annyira vigyáztam, h ne törjem el a tányérokat és bögréket, hogy csak magamat vagy kétszer megtiszteltem a mosogatóvízzel. .__. A szekrény is kapott egy kicsit és a padlóra is jutott, de mire jó a szőnyeg alattad? Na pont erre :D Ha értitek hogy értem ;D Sutty, víz letudva :P. (anyu, ha olvasod, ne akadj majd nagyon ki xDD)
-Azt hittem ennél már nem lehet rosszabb, de én hülye nekiálltam körmöt festeni. És miért is ne franciát? Persze inkább hasonlítanak félholdra, mint francia körömre a mázolmányok :'D
Naná, hogy törvényszerűen kiborítottam a fedőlakkot. Miért is ne? :'D Olyan lett az asztalom és oda a nyálszínű körömlakkom fele. T_T

Egyelőre ennyi az egy óra alatt történt bénázásaim listája, de ha elkövetek még valamit, akkor bővítem. Bár már nem nagyon tudnám mivel, de megoldom. Pedig trutyievésnél direkt megkértem anyát, h öntse ki a tejemet. Ezzel se lett volna baj, ha a tej széléről nem csöpögött volna az asztalra az, ami még az előbbi akcióm miatt maradt rajta :'D *Szüpp szüpp*
Na, gut. Ich bin so blöd, aber ich habe am Nachtmittag 2 Stunden geschlafen. O__o Haha. Also, ich bin nicht müde.
Kezdek kijönni a németből, pedig mennyi házim van... Teatyaég :O Rossz belegondolni, h ezt mindet jövő hónapba kell megcsinálnom. Haha...no X_X

Nah, majd még jelentkezem.
Tschüß! :D

u.i.: Csináltam egy cuki cursort az oldalnak, akinek nem jönne be F5. :D További fejlesztések várhatóak! :D

Első megrendelés pipa :D

Tegnap megcsináltam a kutyust, amit még Marcsi kb. egy hónapja megrendelt. Bár elég nehezen ment, úgy éreztem nem sikerült úgy, ahogy szerettem volna. Mert ha egy olyan festményt cseszek el, ami max. a mi házunkban díszeleg majd, mert anyu úgy is kibiggyeszti valahova az még oké. De ha egy szinte nekem idegen ember kapja ezt ajándékba Marcsitól és az ő falán fog lógni az kicsit nagyobb felelősség. Mert mi van ha nem is tetszik neki és ki se teszi a képet? Marcsi meg még pénzt is adott érte. .__.
Persze igyekeztem a legtöbbet kihozni a dologból, de tegnap olyan szinten letargiába voltam, hogy az hihetetlen. Egyébként még most se tetszik igazán, pedig Marcsi tényleg nagyon örült neki és már megrendelt egy másik képet is az anyukája Nagy Sándor papagájáról. :3 Sanyika *---*
Hozzá kell még szoknom ehhez. Viszont valahogy nem fáj a szívem, hogy oda kellett adni a képet. Lehet azért, mert nem nőtt hozzám, hisz hiába szenvedtem vele majdnem egy fél napot, valahogy nem tetszett. Ha úgy éreztem volna, hogy jól sikerül, akkor talán nehezebb lett volna a búcsú. Vagy csak egyszerűen tudom, hogy jó helye lesz. Marcsi tesója nagyon aranyos csaj és elvileg szereti az ilyen dolgokat, úgyhogy nyugodt vagyok ilyen szempontból. :)

Amúgy ez a kutyus Edward anyukája :D Ő is cuki egy husifalat :3 
Szegény Ed lenyelt egy darazsat és elég rossz bőrben volt vagy 2-3 napig. Nagyon aggódtunk érte. Először azt hittük, hogy csont akadt a torkán, de nem. :S Már szerencsére jobban van, de ő és mi is nagyon meg voltunk rémülve. :|

Amúgy más nem nagyon történt. Rajzolok, szinte minden nap vmit. :) Most valahogy a mangámhoz még sincs kedvem. xD Majd csak lesz egyszer :'D
Ja, holnap leszünk Lacival 7 hónaposak *-* Istenem, hogy elszaladt az idő. :3

Úgyhogy ennyivel tudok nektek most szolgálni. 
Pá! :D

2014. július 20., vasárnap

Olyan mindenféle katyvasz :D

Ahoy! :D
Iszonyat meleg van, az ember szinte megsül a saját szobájában. Bár Isozaki jogosan kijelentette, hogy akik panelba laknak, azoknak nehezebb. Szerencsére nem tapasztaltam meg még a panel csodáit nyáron (sem máskor) de én elhiszem neki. :'D
Most a MondoConnal van tele a Facebook. Eredetileg úgy volt, hogy mi is megyünk Lacival, de aztán megbeszéltük, hogy az Akatsuki köpeny alkalmatlan a nyári cpzésre, így maradtunk az őszinél (ha minden igaz). Ő ugye megint Itachi lett volna, én pedig Conan. A pareszt már szépen meg is vágtam, kivasaltam és egyéb szörnyűséget követtem el vele. Még kontyom is van és a fehér virág is megkerült a hajamba. Az Akatsuki köpenyt nem varrtam még meg, de nem is igyekeztem vele, mert még jóval con előtt megbeszéltük, hogy nem utazunk fel egy napra azért, hogy szénné égjünk a melegben.
Emlékeztek még csodás első cp-mre és a még igénytelenebb parókámra?
Hát ez lenne az:
Szegény paróka. Még csak ki se mostam T_T
 Ennél műanyagosabb hatása nem is lehetne :'D

És ez lett belőle:

Azért látszik a kettő közti különbség. A csillogása sem olyan vészes már (hála a babahintőpornak) és a szemöldököm is kékre festettem így kicsit jobban klappol minden. ><


Szóval az augusztusi terveim  között szerepel, hogy megvarrom a köpenyt, megcsinálom Laci Itachi cp-jéhez a cipőt, és beígértem neki egy kunait is. 
Plusz megcsinálom a rakat német házimat és a 3 portrét is illene már elkezdeni. És még júl. 31-ig el kell készítenem a megrendelt festményt is a kutyusról. :)
Úgyhogy akad dolgom rendesen, a nyár meg csak úgy rohan. 
Végre láttam valami jó animét is. Tegnap előtt kezdtem el nézni a Noragami-t és teljesen elbűvölt. Tegnap végignéztem és azt kell mondjam rég láttam ilyen jó animét az utóbbi időben. Jó, igen ott volt az Attack on Titan, de azt annyira túlhypeolták, hogy egyszerűen nem tudok már annyira rajongani érte. A közepe amúgy is túlságosan lapos lett. 
Viszont a Noragaminak tetszett a grafikája, jók voltak a szereplők és az alaptörténet is érdekes és szórakoztató. Bár sajnálom, hogy az egészet belezsúfolták 12 részbe, bár egy perc sem volt unalmas benne, de a végső harcon nagyon érzett az a 24 perces időkorlát. Bár a manga még jelenleg is fut, így abban reménykedem, hogy talán folytatást kap.


Kb. egy hete pedig az Arrietty-Elvitte a manó c. Miyazaki mozit néztem végre meg, amit már egy ideje terveztem. Természetesen nem csalódtam, a mester ismét remek munkát végzett. Könnyed, szórakoztató, remek látványvilág, kidolgozott hátterek, gyönyörű, élénk színek, egy édes és kissé szomorkás történet egy csenőmanó kislányról és egy ember találkozásáról. Teljesen elbűvölt. Miyazaki alkotásaiban van valami, ami semmi másban nincs. Mindig tud újat mutatni és adni a nézőknek. Nagyon sajnálom, hogy visszavonult, de azért remélem, hogy a fia folytatja a munkásságát, bár az már úgy sem lesz olyan, mint a papáé. Jobb is ha nem csak az apját másolja, hanem új utakat keres és még több és még szebb történettel bűvöli el a nézőket. :)
Szóval jelenleg ennyi anime az, amit újonnan láttam. Laci unszolására pedig meg kell még néznem a Road to Ninja-t. xD

Holnap végre találkozunk. :3 Szerda óta csak skypeon láttam és Laci elvonási tüneteim vannak. :'D
Mint Ryuk és az alma esete... Hmm.... ><
Hát izéke.... úgy kb. ennyi lenne.
További jó aszalódást mindenkinek! :D

2014. július 18., péntek

Rajzcsoportok szerintem

Tegnap óta gondolkodom azon, hogy megírjam-e a cikket vagy se, de úgy döntöttem, hogy végül is miért ne?
Ez a bejegyzés a Facebookon található rajzcsoportokról fog szólni, mert azt hiszem nekem is ki lehet fejteni a véleményemet ezekről a csoportokról. Szerintem ha azt mondja nektek valaki, hogy Facebook és rajzcsoport, akkor egyből a RajzMánia jut eszetekbe. A csaknem 27 ezer tagot számláló csoport igen sokfajta emberből tevődik össze. Rajzokat nem igen posztoltam oda, össz-vissz talán 3 munkámat mutattam meg. Az embereknek tetszettek is, nem arról van szó, hogy valaki mélységesen megsértett. A kritikát amúgy is tűrni kell és egy ilyen nagy létszámú csoportban záporoznak is rendesen. Csak sajnos rengeteg olyan megmondó ember is akad, akinek szépérzéke és műveltsége nem igen van, ha megkérdezném tőle, hogy ki volt pl. Delacroix nem igen tudná rá a választ. Vagyis biztos tudná, hisz ráguglizna.
Azt vettem észre, hogy ezekben a csoportokban nemigen nézik a technikai tudást, csak az a lényeg, hogy minél élethűbb legyen az adott alkotás. Amivel semmi baj nincs mindaddig, amíg az alkotó nem fültisztítópálcikával kenegeti a grafitot és így is 400+ likeja van és az égig magasztalja mindenki, aki meg szól azért, mert rajzilag igencsak nagy hibát követve kente a grafitot azt lehúzzák a francba, jönnek az oltogatások.
Annyi gyönyörű, művészi kép is kikerül, de igazán senki sem törődik velük, pedig látszik rajtuk, hogy van mögötte tudás és nem csak youtube-os videókat nézegetve tanultak meg másolni. Ezzel sincs semmi baj addig, amíg tudunk szelektálni. Rengeteg rajzos tutorial kerül fel a tecsőre nap mint nap és egyik másik tényleg rengeteget tud segíteni, de van, aki szintén csak a többi videós videóiból tanult meg valahogy rajzolni és mondjuk helytelenül lesett el valamit, van egy rossz beidegződése, vagy az, akitől tanult szintén rosszul csinált valamit.

2014. július 15., kedd

Design csere! :D

Nos, igen. Már ez is megér egy bejegyzés címet, hisz majdnem 5 hónapja nem nyúltam hozzá az oldal kinézetéhez. ˇ_ˇ Szörnyű vagyok . :|
Most viszont új a menü helye és a menügombok kinézete. A modulok címe is megújult és új számláló van, mert a régi úgy döntött, hogy nem számol tovább. :'D
Szóval kicsit renováltam. Hamarosan megújul néhány menüpont is, és kikerülnek a 2014-es rajzaim(azért nem működik még a linkje a menüben, mert még nincs kész. Türelem ^^)

Ami a tegnapot illeti, Laciéknál voltam. Jó volt. Bicikliztünk egyet, bunyóztunk xD Még Laci öccse is beszállt. Vagy én szálltam be az ő bunyójukba? Hát nem is tudom igazán... :'D
Szegénynek most fáj a pocija, szóval a mai találka elmaradt, de elvileg holnap jön. Écinek bejött az élet, folyton csinál valamit valakivel,  úton van. :)

Mama is egyre jobban van, visszatért a régi önmagához. Ennek örülök, csak valahogy a kedvem nem az igazi. .___.

Ahogy ez a kép is mutatja, nincs túl jó hangulatom. Bár még sokat kell rajta ügyködni. A bőre sincs kész, száj sehol, haj és ruha csak alapszínben van meg, háttér sincs még igazán. Szerintem ezt ma be is fejezem és akkor talán kicsit kijön az, ami gyűlik egy ideje bennem. 
Persze a hülye álmok most sem kíméltek meg:

1., Egy medve kiszabadult az állatkertből és a mi házunkhoz is eltalált. Be akarta törni az ablakot és a hátsó üvegajtón akart bejönni. Megtámadta a kutyusomat is, aki a házába menekült, de megpróbálta onnan kipiszkálni. Anyuékkal valahogy eljutottunk az autónkig, de ekkor valami történt és az utcán voltam. Minden tiszta apokaliptikus hatást keltett, az utcán üvöltöző emberek, valami fel is gyulladt, az autók el voltak borulva, az ég fekete volt. A medve előttem roppantott ketté egy kék pulcsis srácot, majd engem vett üldözőbe. Valahogy elmenekültem előle és keresztanyumék kocsijában találtam magam. Kereszték háza felé tartottunk, mert az biztonságosabb. Pincéjük van és ilyen megemelt az egész ház. Már bent voltunk náluk, amikor a medve odaért és próbált bejönni a házba. Annyira emlékszem már csak, hogy a betört ablaknál liheg az arcomba, az ablak üvege rózsaszínes, vöröses a véremtől és iszonyatosan félek. Aztán felkeltem és a nagy, fehér plüssmacimat szorongattam görcsösen, amit még Lacitól kaptam Valentin napra. :'D

2. Kémia órán vagyunk és ez az év utolsó iskolai napja, amikor a tanár bejelenti, hogy témazárót fogunk írni. Én ott háborgok neki, hogy ezt nem jelentette be, a többiek pedig mondják, hogy de, mondta a tanár. Nosza, előkapom a füzetemet, ráülök és úgy próbálok meg puskázni. De nem igazán tudom, hogy mit és miből is kell. Egy nagy táblázat van előttem, lila színnel írva vannak furcsa képletek. Az egyikre még emlékszem is. Valami ilyesmi volt, hogy system32wn. Na most nem tudom, hogy ennek mi a franc köze van a kémiához. xD A tanár rám szól, hogy nem kéne puskázni, erre kitépem a füzetemből a lapokat és azokra ülök, a füzetet pedig odaadom a tanárnak. Az idő telik, de én még mindig a systemes cuccnak a kipuskázásával szenvedek, de a többiek se jutnak egyről a kettőre.
És itt véget ért az álom. Még szerencse, hogy soha többet nem lesz kémiám :D ♥ xD

3. A régi sulim és a Megyó keveréke az az épület, amiben vagyok. Egyszer a régi egyszer az új osztálytársaimmal vagyok. A lány öltözőben vagyunk, ami eléggé romos. Egyszer csak bejön egy csöves kinézetű fickó és elkezd velünk üvöltözni, valamiért üldözni kezd. Próbálok elmenekülni, majd elbújni előle az öltözőben. Ekkor valaki szól egy régi osztálytársamnak, Tominak és ő eltereli a csávó figyelmét. Meg tudok szökni előle és odamegyek egy régi alsós tanárnőhöz,hogy mi történt. De ő csak lazán hülyének vesz és megy tovább. Közben úgy érzem, mintha alsóssá váltam volna. A beszélgetés után valahogy elkerülök a suliból és elpanaszolom Lacinak, hogy mi volt. Erre ő felháborodik és el akar jönni megmenteni, mert még valamiért mindig veszélyben vagyok a férfi miatt. Itt szakadt félbe az álmom.

Nem túl biztatóak, mit ne mondjak. :| Nyah, mind1, ezek csak álmok. Mára ennyi lenne. :)
További szép napot mindenkinek! ^___^